Rendeletek tára, 1941

Rendeletek - 221. A m. kir. pénzügyminiszter 1940. évi 166.000. számú rendelete, az egyenesadókra vonatkozó egyes törvényes rendelkezések módosításáról és kiegészítéséről szóló 1940:XXII. t.-c. IV. fejezete 28., 29., 30., 31., 32., 33., 34., 35., 36., 38., 41. és 42. §-ainak végrehajtásáról.

221. 166.000/1940. P. Ü. M. sz. 889 űzetni, az (1) bekezdés 2. pontjában megállapított adókedvezménynek megfelelő adótörlést pedig azoknál az adózóknál kell eszközölni, akik a jövedelemadónak egyáltalában nem alanyai és így az, (1) bekezdés 1. pontjában foglalt gyermekkedvezr menyben egyáltalában nem részesülhettek. Ebből egyrészt következik az, hogy az (1) bekezdés 1. pontjában foglalt kedvezményt már a kivetési eljárás során figyelembe kell venni, a 2. pontjában foglalt kedvezményt pedig az adókivetés befejezése és az adók előírása Titán kell adótörlési útján megadni; de másrészt következik raa is, hogy a két kedvezmény egymást kizárja, vagyis ugyanazt az adózót mindkét jogcímen kedvezrményben részesíteni nem lehet. (4) Az (1) bekezdés 1. pontjában említett adókedvezmény a jövedelemadóval kapcsolatban, adható összes gyermekkedvezményt magában foglalja, ennélfogva az 1929:XXIII. t.-c. 2. §-a és a 2.600/1933. M. E. számú rendelet t(Rt. 1933. 3114 o.) 7. §-a hatályukat vesztik, és így azoknak «az adózóknak adóalapját is a jelen rendeletben! foglaltaknak megfelelően kell megállapítani, akiknek adóalapja a fennálló rendelkezések szerint egyébként változatlanul fenntartható. A jövedelemadó kivetésével kapcsolatban tehát a gyermekkedvezményt akként kell íigyelembevenni, hogy annál az adózónál, akinek kettőnél több olyan gyermeke van, akik a (2) bekezdés rendelkezései szerint számításba vehetők, a gyermekek száma szerint megállapított összeget az adózó összes tiszta jövedelméből le kell vonni és az adótételt a fennmaradó összegre kell alkalmazni. A levonás azonban csak azt az adózót illeti meg, akinek tiszta jövedelme az évi 12.000 pengőt nem haladja meg. Ebből következik, hogy ha az adózónak adómentes jövedelme is van, az adóikedvezmény elbírálásánál nemcsak az adóköteles, hanem az adómentes jövedelmeket is számításba kell venni és a levonáshoz való igényt csak abban az esetben lehet elismerni, ha az összes tiszta jövedelem — tehát az adóköteles és adómentes jövedelemnek a. tehertételekkel már csökkentett összege — az évi 12000 pengőt nem haladja meg. Például: az adózónak földbirtokból származó jövedelme 10.250 pengőt, az erdőbirtokossági társulat jövedelméből az. arányrész szerint jutó jövedelme 6500 pengőt tesz ki, amelyből adók címén 3475 pengőt, adóssági kamatok címén 1200 pengőt vontak le és az adózó tiszta jövedelmét 12.075 pengőben, a 6500 pengő adómentes jövedelem (az erdőbirtokossági társulat jövedleméből jutó rész, mert ez a jövedelem az eirdőbirtokosságnak az 1. §. alapján jövedelemadóval már megadóztatott jövedelmében bennfoglaltatik) leszámítása után pedig az adóalapul szolgáló adóköteles jövedelmet 5575 pengőben állapították meg. Az adózónak 5 kiskorú kére-