Rendeletek tára, 1941

Rendeletek - 221. A m. kir. pénzügyminiszter 1940. évi 166.000. számú rendelete, az egyenesadókra vonatkozó egyes törvényes rendelkezések módosításáról és kiegészítéséről szóló 1940:XXII. t.-c. IV. fejezete 28., 29., 30., 31., 32., 33., 34., 35., 36., 38., 41. és 42. §-ainak végrehajtásáról.

886 221. 166.000/1940. P. Ü. M. sz. olyan tényekre vonatkozik, amelyekre más jogszabály tiltó rendelkezése miatt esküt nem tehet. Az előbbi esetben az adózó kötetes mieg jelölni fellebbezésében aizokat az ad altokat, amelyek valószínűsítik, hogy az eskü letételéire szükség nincsen, az utóbbi esetben pedig köteles —• az eskü szövegének pontos meghatározása mellett — megjelölni azokat a tényeket» amelyekre hajlandó a felfedező esküt letenni. Az olyan fellebbezést, amely ezeknek az előfeltételeknek; nem ifelel meg, vagy amely nyilvánvalóan ' csak az eljárás késleltetését célozza, a pénzügyminiszter érdemleges tárgyalás nélkül visszautasítja. 1(8) A fellebbezés tárgyában a pénzügyminiszter végérvényesen határoz és határozatában az eskü szövegét is végérvényesen megállapítja. (T. 41. §-ának (4) bekezdése.) (9) A bíróság — lehetőleg a megkereséstől számított 30 napon belül — az eskü kivételére határnapot tűz ki és arra az érdekelteket megidézi. A kötelezettnek szabadságaiban áll az eskü letétele előtt bevallását helyesbíteni vagy kiegészíteni. Ebben] az esetben az eskü kivétele mellőzhető, ha a kínost ár képviselője a helyesbített jövedelmet vagy a vagyont a< kivetés alapjául elfogadja. Ilyen esetekben az utólag beivaölott jövedelem vagy vagyon alapján serai az előző kivetések helyesbítésének, sem büntető eb árasnak helye nincs, azonban a jövedelem és vagyon e részét úgy kell tekinteni, mint amelyet az adózó csak a hatóság felhívására vallott be,.* ennélfogva az utólag bevallott jövedelem- és; vag yontöbbl étre eső adó után a megfelelő bírságot ki kell vetni. (T. 41. §-ának (5) bekeizdéise.) (10) Abban az esetben, ha az adózó bevallását helyesbítette ésí a kincstár képviselője által is elfogadott összeg alapul vételével az adókat helyesbítették, a pótlólag kivetett adókkal kapcsolatban olyan mértékű bírságot is M kell vetni, amely a vonatkozó adótörvényben a bevallás be nem adása esetére van megállapítva. Ha pl. az általános kereseti adóval kapcsolatban a felfedező eskü letétele előtt helyesbített jövedelem a bevallásban foglalt 40.000 pengőivel szemben 65.350 pengőt tesz ki, akkor bírság fejében a két összeg közötti különbözet, vagyis 25.350 pengő 3%-át, 760 pengő 50 fillért 'kell kivetni; ha pedig ugyanez a különbözet pl. a tőkevagyon jövedelmének bevallásánál mutatkozik és ennek folytán a jövedelemadó helyesbítése címén 5213 pengőt, a vagyonadó helyesbítése címén pedig 1040 pengőt írtak elő,- akkor bírság fejében mindkét .adónemnél a, pótlólag előírt adók 50%-át, vagyis 3126 pengő 50 fillért kell kivetni. Ha a helyesbítés és a bírság kivetése am általános kereseti adó alá eső jövedelemmel kapcsolatos, a jövedelemadó hivatalból történt helyesbítésével kapcsolatban ezen a címen bírság kivetésének helye nincsen.