Rendeletek tára, 1941

Rendeletek - 221. A m. kir. pénzügyminiszter 1940. évi 166.000. számú rendelete, az egyenesadókra vonatkozó egyes törvényes rendelkezések módosításáról és kiegészítéséről szóló 1940:XXII. t.-c. IV. fejezete 28., 29., 30., 31., 32., 33., 34., 35., 36., 38., 41. és 42. §-ainak végrehajtásáról.

868 221, 166.000/1940. P. Ü. M. ez. rezték be, vagy termelték, és pénzbeli értéknek az utolsó beszerzési vagy forgalmi árat kell számításba venni az olyan ártónál vagy terménynél is, amelyről esetleg egyedileg bizonyítható, hogy a korábbi években a beszerzési ára vagy forgalmi értéke mily összeget tett ki. (10) A nyer® bevételnek az (1)—(9) bekezdésekben szabályozott módon való számításba vételei önként érthetően csak az; olyan adózónál történhetik, aki szabályszerű üzleti vagy gazdasági könyveket vezet. Aa olyan adózónál ellenben, aki könyveket nem vezet, vagy könyveli hitelt nem érdemelnek, a nyers bevétel kiszámításánál irányadó körülményeket az adóalap becslés útján való megállapításánál kell megfelelően figyelembe venni. 5. §. (1) Az erdő gazdasági üzem tiszta jövedelmét az adóévhetn fezárt termelési időszakban kitermelt fatönieg vagy lábolni eladott faállomány tőkeértékének és a gyakorolt mellékhasznáiLatok tiszta jövedelmének együttes összege alkotja. Tőérték alatt azt az összeget kell érteni, amely az erdőgazdasági üzem nyers bevételéből (a kitermelt fatömeg, vagy lábon eladott faállomány értékéből) az azt terhelő kiadások (termelési és kezelési költségek) levonása után fennmarad. (T. 32. §-ának <(1) bekezdése.) (2) Az (1) bekezdésben említett tőérték adójogi fogalom

1 és nem tévesztendő össze azzal a gazdasági életben elterjedt meghatározással, amely tőértéknek a lábon eladott faállomány egy köbméterének eladási árát nevezi. Félreértések elkerülése céljából tehát az. adókivető hatóságok ne általánosságbaai a tőértékre nézve kérjenek szakvéleményt az erdőhatóságtól, hanem minden olyan esetben, amikor az erdőhatóságtól a tőérték megállapításához adatot vagy szakvéleményt kérnek, jelöljék meg pontosan az (1) bekezdésben foglalt meghatározásból azt a részt (nyersbevételt, vagy termelési és kezelési költséget stb.) is, amellyel kapcsolatban az erdőhatóságok szakvéleményére van szükségük. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott tőérték, — amely alatt mindig az erdőgazdasági üzemi tiszta jövedelmét kell érteni, — más és más tényezők egybevetéséből alakul, aszerint, hogy a főhasználat során az erdő vágható faállományát lábon való eladás, avagy saját kezelésben történő kitermelés útján értékesítik. Akármelyik esetről is legyen szó, az erdőgazdasági üzem jövedelmét a) aa előhasanálatok, b) a fő- vagy véghasználatok és c) a mellékhasanál&tok együttesen nyújtják. ;