Rendeletek tára, 1941

Rendeletek - 221. A m. kir. pénzügyminiszter 1940. évi 166.000. számú rendelete, az egyenesadókra vonatkozó egyes törvényes rendelkezések módosításáról és kiegészítéséről szóló 1940:XXII. t.-c. IV. fejezete 28., 29., 30., 31., 32., 33., 34., 35., 36., 38., 41. és 42. §-ainak végrehajtásáról.

221. 166.000/1940. P. Ü. M. aa. 869 (4) A T. alkalmazása, szempontjából előhasználatok alatt a vágásra még nem érett faállomány tisztítását, gallyazását és gyérítését kell érteni. Minthogy ugyanabban a termelési időszakban az erdő vágásra még nem érett faállománya részében előhasználatok, az erdő vágható faállomány ú részében pedig fő- vagy véghasználatok történhetnek, az előhasználatokkal kitermelt fatömeg rendszerint bennt foglaltatik a termelési időszak alatt nyert egész fatömegben. Ennélfogva az előhasználatokkal kitermelt famennyiség értékét — mint az erdőgazdasági üzemből származó nyersbevótelt — önállóan csak akkor kell számításba venni, ha az erdőben valamely oknál fogva az adóévben lezárt termelési időszakban főhasználat nem történt, vagy ha az adóévben lezárt termelési idényre kimutatott —-* kitermelt vagy lábon eladott — fatömegben az előihasználati fatömeg nem foglaltatili; benn,. Ilyen esetekben azonban az előhasználatok közül a tisztítás rendszerint jövedelmet nem hozó erdőápoló művelet, a gallyazásból és gyérítésből származó jövedelem pedig legfeljebb 1/10 része lehet annak a jövedelemnek, amelyet a gallyazással vagy gyérítéssel ápolt etrdőrészileten a fő- vagy véghasználat bekövetkeztekO'r lehet majd elérni. '(5) A fő-, vagy vóghasználat a vágásfordulás szerint évente vágható területen a vágásra érett faállomány kitermeléséből áll és lényegileg kétféle módon történhetik: a) a faállomány egy részének (szálankénti, csoportonkénti, pásztánkénti) kivágása, vagy b) a faállomány egyszerre való letárolása útján. Mindkét esetben azonban az 'erdőgazdasági üzeim tiszta jövedelme különbözőkópen alakul, aszerint, hogy a faállományt lábon adják el, vagy saját kezelésben kitermelve' értékesítik; (6) Az eirdő faállományánajk lábon történt eladása esetében a nyersbevételt a szerződésben kikötött vételár alkotja. Ha a vételár tekintetében- a szerződés megállapodásai aggályosak, a szerződést az erdőhatóisággal kell felülvizsgáltatni annak megállapítása céljából, hogy a szerződés tényleg az eladott faállomány teljes.eladási árát tünteti-e fel. (7) Ha az erdő faállományát nem lábon, hanem saját kezelésben kitermelve értékesítik, a nyersbevételt a kitermelt átdolgozatlan fatömeg értéke alkotja. Ez alatt az érték alatt azt a közönséges forgalmi értéket- kell érteni, amelyet az átdolgozatlan fatömeg eladása esetében el lehetne érni. Ennek az értéknek kiszámítása céljából egyfelől ki kell nyomozni a lezárt termelési időszak végén mutatkozó piaci árakat, másfelől választékonként ismerni kell azt a famennyiséget, amelyet a kitermelt területről nyerni lehet. Az egy kat. holdról