Rendeletek tára, 1941

Rendeletek - 221. A m. kir. pénzügyminiszter 1940. évi 166.000. számú rendelete, az egyenesadókra vonatkozó egyes törvényes rendelkezések módosításáról és kiegészítéséről szóló 1940:XXII. t.-c. IV. fejezete 28., 29., 30., 31., 32., 33., 34., 35., 36., 38., 41. és 42. §-ainak végrehajtásáról.

221. 166.000/1940. P. Ü. M. m. 8É>5 (3) A nyers bevételhez elsősorban a készpénzbevételt kell számítani. Készpénzbevétel alatt nemcsak a váltópénzzel és bankjeggyel történt fizetést kell érteni, hanem a bankszámlán történt jóváírást is. Ugyancsak a készpénzbevételhez kell számítani a pénzhelyettesítő-eszközökkel, nevezetesen a estekkel, utalvánnyal és leszámítolásira alkalmas váltóval történt kiegyenlítést is. A nyers bevételihez való hoizzászámítás természetesen csak azokra a fizetésiekre vonatkozik, amelyeket az adózó azzal a jövedelemforrásával kapcsolatban vesz kézhez, amely jövedelemforrás jövedelmének megállapításáról szó van. Minthogy az általános kereseti adó alá tartozó haszonhajtó foglalkozásból, valamint az alkalmazottak keresteti adója, alá tartozó szolgálati illetményekből származó' jövedelmeket ai jövedelem- és vagyonadóról szóló 1927. évi 500. P. M, számú hivatalos összeállítás (Bt. 1927.1936. o.) 19. és 21. §-a szerint általában azzal az összeggel kell számításba venni, amily összeg az általános kereseti adó kivetésén él megállapíttatott, illetőleg amily öszszegbeo az illetményt az alkalmazottak kereseti adója alá vonták, a jövedelemadó bevallásban a nyersbevételit tulaj donképen csak a földbirtok, a házbirtok, a tőkevagyon és az egyéb jövedelemforrások jövedelmének kiszámításánál kell részletezve kimutatni, aszerint, hogy a nyersbevétel készpénzfizetésből, bankfodyószámlán történt jóváírásból, utalvány és csekk beváltásából, vagy váltó leszámítolásából származik. Ugyancsak a készpénzbevételek között kell elszámolni azoknak a terményeknek vagy termékeknek forgalmi értékét is, amelyeket az 'adózó a gazdaságában használt fel, vagy másoknak ellenszolgáltatás nélkül ajándékozott, miért előbbi esetben a felhasznált termények vagy termékek értókét azokkal a kiadásokkal kapcsolatban hozhatja levonásba, amely kiadások fedezéséire azokat felhasználta (pl. gabonával vagy más gazdasági termékekkel az alkalmazottakat fizeti stb.), az utóbbi esetben pedig a jövedelmének egy résizét olyan célra használta fel, amely címen adómentes kiadást felszámítani nem lehet. (4) A nyers bevételhez kell számítani másodsorban azokat a követeléseket, amelyek az adózó mező- vagy erdőgazdaságaiból szállított termények, állatok és termékek ellenértékének hitelezése folytán keletkeztek. A követelésiek közé kell tehát számítani a körjyvköveteléseket ós azokat a követeléseket, amelyek az adóévet megelőző évben be nem váltott vagy le nem, számitolt váltókban állanak fenn. Az ú, n. fedezeti váltók, amelyeket az adózók a könyvkövetelések, vagy az adósleveleken; alapuló követelések könnyebb és biztosabb behajtása céljából állítottak ki, ha ezek a tételek a követelések között már felvétettek, figyelmen kívül hagyandók. Ellenben fel kell Magy. Bénul. Tára, .1941.

1—ni. f. 55