Rendeletek tára, 1941

Rendeletek - 221. A m. kir. pénzügyminiszter 1940. évi 166.000. számú rendelete, az egyenesadókra vonatkozó egyes törvényes rendelkezések módosításáról és kiegészítéséről szóló 1940:XXII. t.-c. IV. fejezete 28., 29., 30., 31., 32., 33., 34., 35., 36., 38., 41. és 42. §-ainak végrehajtásáról.

fc66' 2$L 106.000/1940. P. Ü. M. üb. venni azokat a követeléseiket is, amelyeiket az adózó üzletfelei — mánt a saját adósukkal szemben fennálló követeléseket — az adózóval szemben fennálló tartozásuk kiegyenlítése fejében engedm ónyeznek. (5) A (4) bekezdés, szerint a nyers bevételhez számítandó követeléseket, vagy azok részleteit annak az évnek a nyersbevételéből, amely évben kifizettettek vagy más módon kiegyenlíttettek, mint az előző években már megadóztatott bevételt le kell vonni, feltéve, hogy az arra ' teljesített fizetés a. tartozás kiegyenlítésének évében számba veendő nyersbevételbeai is bennfoglaltatik. A bevallási ívben tehát külön kell feltüntetni azokat a követeléseket, amelyek az adóévet megelőző évben keletkeztek, és ezzel szemben — mint a nyersbevételből kihasítandó tételt — meg kell jelölni azt az összeget, amely az előző években bevallott és számításba vett követelésekből az adóévet megelőző évben készfizetéssel vagy ezzel egy tekintet alá. eső más módon kiegyenlítést nyert. (6) A nyersibevételhez kell számítani harmadsorban a jövedelemnek vagy a forgalomnak azt a részét, amelyet az adózó követelésének kiegyenlítése fejében kapott árúval vagy munkateljesítménnyel történt fizetés útján vett kézhez; hasonlóképen a nyersbevételhez kell számítani a munkateljesítmény ellenértéke fejében végzett árúszállítás vagy munkateljesítmény értékét is. Ebből a szempontból áruval való kiegyenlítésnek számít a raíktár- vagy árujegy átruházásával történt kiegyenlítés is; ha az árú kölcsönnel volt terhelve, nyers bevételnek csak azt az összeget lehet számítani, amely az árú forgalmi értékéből a kölcsön és járulékainak, kiegyenlítése után fennmarad, a forgalmi érték többi részét — mint új árú beszerzésére fordított költséget — a kiadások között kell elkönyvelni, a kiváltott árút pedig az adózó készletei vagy egyéb javai közé kell felvenni. Ilyen esetekben fel kell tüntetni az árú teljes forgalmi értékét és ki kell mutatni azt az összeget, amelyet az adózó a zálogjegy magához váltásakor fizetett. Ugyanezt az eljárást kell követni abban az esetben is. ha az adós fizetés fejében zálogjegyet ruházott át. (7) A bármi más módon való kiegyenlítésnek számít többek között ingatlannak vagy az adózó gazdaságához, illetőleg üzletköréhez nem tartozó más vagyontárgyaknak átengedésével történt fizetés. Az ilyen vagyontárgyaikat az átengedés időpontjában meg volt közönséges forgalmi értékükkel kell számításba venni. Ugyancsak a nyersbevételhez kell számítani minden olyan vagyoni gazdálkodást, amely az adózó jövedelemforrásával kapcsolatban állott elő. így pl, a tőzsdei köté-