Rendeletek tára, 1940

Rendeletek - 606. A m. kir. pénzügyminiszter 1940. évi 130.500. számú rendelete, az egyenesadókra vonatkozó egyes törvényes rendelkezések módosításáról és kiegészítéséről szóló 1940 : XXII. t.-cikknek a földadót tárgyaló I. fejezete végrehajtásáról.

606. 130.500/1940. P. Ü. M. sz. 3091 (3) Rendkívüli károk alatt a T. 3. §-ának (2)—(8) bekezdésében felsorolt károkat kell érteni. A T. 3. §-ának (9) bekezdése értelmében azonban más elemi károk is rendkívüli károknak minősíthetők. (4) Kellő gondosság alatt általában a gondosságnak az^ a mértékét kell érteni, amelyet az illető vidéken szokásos közönséges (átlagos) gazdálkodás mellett az elemi csapások által okozott rendkívüli károk elhárítása céljából a gazdálkodók rendesen kifejteni szoktak. Azt, hogy az egyes mívelésl ágakban a különféle termel vényeknél a gondosságnak különösen miféle követelményei kívántatnak meg, a jelen rendeletnek az egyes elemi csapásokhoz fűzött rendelkezései határozzák meg. (5) Hem jelenti a kellő gondosság elmulasztását, ha a birtokos termését jégeső, tűzkár stb, ellen nem biztosította. í. §. (1) A szántóföldeknél, mint rendkívüli károkat okozó elemi csapások, a földadó elengedésére igényt adnak: a) a jégeső, az árvíz, a tűz, b) a fagy, a földárja által okozott belvíz, a tartós szárazság (aszály), a hőütés (hőguta), a rovarok, a növénybetegségek, a mezei egerek összefüggő nagyobb területeken. (T. 3. §. (2) bek.) (2) A szántóföldeknél a jégeső, az árvíz és a tűz által okozott kár földadóelengedésre ad igényt tekintet nélkül arra, hogy a kár összefüggő nagyobb területekre terjed-e ki, vagy sem. (3) A folyó, patak (tó) árvize által rendszerint boríttatni szokott földrészletek árvízkár címen adóelengedésbe egyáltalában nem részesíthetők. Ezek a földrészletek kétfélék: egyrészt olyanok, amelyek ármentesített területeknél a vízmeder és a töltés (gát) között az ú. n. hullámtérben fekszenek, másrészt nem ármentesített területeknél az olyanok, amelyek a vízmeder két oldalán terülnek el (az ú. n. szabad vagy nyilt árterek) és az. időnkint bekövetkezni szokott magasabb vízállás mellett víz alá kerülnek. (4) Ha ármentesítő társulat belvízárterébe vagy kizárólag belvízlevezető (belvízszabályozó, belvízrendező, lecsapoló) társulat árterébe bevont területeken * az évi átlagot meg nem haladó csapadék árvizet (belvizet) idézett elő, akár úgy, hogy a víz egyes, a belvízcsatornáktól vagy kisebb természetes medrektől (patakoktól és hasonlóktól) távolabb fekvő helyeken meggyülemlett, akár olyan módon, hogy a megduzzadt belvízcsatornák vagy kisebb természetes medrek vize kiöntött és a környék földjein megállt és mindennek folytán kár következett be: földadóelengedésnek helye nincs, mert az ilyen mér-