Rendeletek tára, 1940

Rendeletek - 604. A m. kir. pénzügyminiszter 1940. évi 139.700. számú rendelete, az egyenesadókra vonatkozó egyes törvényes rendelkezések módosításáról és kiegészítéséről szóló 1940:XXII. t.-c. 25., 26. és 27. §-ának végrehajtásáról.

3078 604. 139.700/1940. P. Ü. M. sz. laló közötti magánjogi viszonyban van jelentőségei, az állammal szemben fennálló közjogi kötelezettségek szempontjából csak annak a kérdésnek elbírálásánál jön figyelembe, hogy az alkalmazott járandóságának egyes részei közül melyek számíthatók az adó alapjához. Ha tehát az alkalmazott munkájáért különböző címeken és különböző elnevezések alatt kapja is pénzbeli vagy természetbeni, állandó vagy változó természetű adóköteles járandóságait, az (1) bekezdés rendelkezései szerint az adót ezeknek a járandóságoknak együttes összege után kell kiszámítani. A hetenként vagy havonként esedékes fizetésekhez tehát hozzá kell számítani az ugyanazon a héten vagy hónapban kifizetett családi pótlékot, — kivéve az Országos Ipari és Bányászati Családpénztár, valamint a szakmai (vállalati) családpénztárak által fizetett gyermeknevelési pótlékot, amelynek adómentességét az 1938:XXXVL t.-c. 27. §-abiztcstíja,— a működési pótlékot, személyi ós rendkívüli pótlékot, korpótlékot, üzemi pótlékot, túlóradíjakat, veszélyességi pótlékot, üzletszerzési pótlékot, jóléti, drágasági segélyeket, stb. valamint a hetenként vagy havonként kiszolgáltatott természetbeni járandóságokat és az alkalmazott helyett fizetett adókat. Nyugdíjasoknál a nyugdíjpótlékot, betegségi hozzájárulást, az özvegyi ellátásban részesülő nőknél pedig az ellátatlan gyermekek után fizetett nevelési járulékot is számításba kell venni, kivéve, ha a kiskorú gyermeknek nem az anya, hanem a gyámhatóság által kirendelt más személy a gyámja. Ha az ily címeken kifizetett összegek a hónap különböző napjain esedékesek, és az alkalmazott főilletményét hetenként kapja, egyéb járandóságait annak a hétnek illetményéhez kell hozzáadni, amely héten a kifizetés történt; ha pedig az alkalmazott havonként kapja főilletményét, egyéb járandóságai címén az illető hónap folyamán kifizetett összegeket össze kell adni és azok együttes összegét kell a főilletménnyel összevontan adó alá vonni. (3) A (2) bekezdésben példaképpen felsorolt illetményeket az alkalmazott rendszerint az azonos munkakörben végzett munkateljesítményeért kapja, Előfordul azonban olyan eset is, hogy a munkaadó valamelyik alkalmazottját több munkakörben foglalkoztatja és a különféle munkateljesítményekért másmás elnevezések alatt folyósít illetményeket, vagy szolgáltat természetbeni járandóságokat. Ilyen eset pl. az, ha a szolgálati viszonyban álló tisztviselő a munkaadó házának kezeléséért gondnoki tiszteletdíjat élvez; ilyen eset az is, ha a földbirtokos a birtokán alkalmazott gazdatisztjét személyi titkárának is alkalmazza, vagy ha az uradalmi gépészt mezőgazdasági szeszgyárában is foglalkoztatja stb. Ilyen esetekben a különböző