Rendeletek tára, 1940

Rendeletek - 543. A m. kir. belügyminiszter 1940. évi 800. számú rendelete, a gyógyszertárakban és ezekkel összefüggő üzemekben foglalkoztatott segédszemélyzet munkaidejének, legkisebb munkabérének és fizetéses szabadságidejének szabályozásáról.

28S4 543. 800/1940. B. M. sz. munkabérek a határozatban megjelölt keretben az összes munkaadókra kötelező hatályúak abban az értelemben, hogy munkavállalóiknak a megállapítottnál csekélyebb munkabért nem fizethetnek. A megállapított legkisebb munkabéreket a határozat hatályának tartama alatt az érdekelt munkaadók és munkavállalók sem egyéni megállapodással, sem munkaszabályszerződéssel le nem szállíthatják. A közzétett határozat, ha nem meghatározott időre szól, mindaddig hatályban marad, 1. amíg a munkabért megállapító bizottság a belügyminiszter felhívására újabb határozatot nem hoz, és ez a határozat a belügyminiszter megerősítése és a közzététel után hatályba nem lép, illetőleg 2. amíg a belügyminiszter a határozatot hatályon kívül nem helyezi. A határozat hatályon kívül helyezésére vonatkozó rendelkezését a belügyminiszter a Budapesti Közlönyben közzéteszi. 10. §. (1) Ha a munkaadó a megállapított legkisebb munkabérből bármilyen címen valamit levon, köteles a munkabér esedékessége alkalmával a munkavállalóknak írásbeli elszámolást adni, amelyben a megállapított és megszoigált munkabér mellett a levonást, valamint annak jogcímét részletesen fel kell tüntetni. (2) A társadalombiztosítási járulék vagy köztartozás címén eszközölt levonás esetében a munkaadó nem köteles írásbeli elszámolást adni. Ebben az esetben a munkaadó köteles a munkavállalónak kifizetett összegről az előző mondatban említett címen eszközölt levonások feltüntetésével jegyzéket vezetni és azt a munkavállalóval a kifizetéskor aláíratni. 11. §. (1) A munkavállaló a munkaadótól a valóban fizetett és a jelen rendelet alapján megállapított legkisebb munkabér (fizetés) közötti különbözet megfizetését és a késedelmes fizetésből származó kárának megtérítését követelheti. (2) Az (1) bekezdésen alapuló követelést attól a naptól számított egy év alatt lehet érvényesíteni, amely napon a munkavállaló a megkárosításról tudomást szerzett, amennyiben az igény érvényesítése időközben el nem évült. Az alacsonyabb munkabér átvételétől számított három év elteltével a különbözetre vonatkozó igény elévül (1937 :XXL t.-c. 9. §.). Az évenkénti fizetéses szabadság, 12. §. (1) A nyilvános és házigyógyszertárakban foglalkoztatott és a jelen rendelet hatálya alá tartozó alkalmazottaknak