Rendeletek tára, 1940

Rendeletek - 305. A m. kir. földmivelésügyi miniszter 1940. évi 130.000. számú rendelete, a legkisebb gazdasági munkabérek megállapításáról szóló 1940 : XV. törvénycikk hatálybalépéséről és végrehajtásáról.

305. 130.000/1940. F. M. s/. 1241 tott legkisebb munkabért. Ez a szabály irányadó akkor is, ha a munkaadó a szerződés ellenére pénz helyett természetben, vagy természetbeni bér helyett pénzben űzet. (2) Ha a termény vagy termék árát hivatalosan rögzí­tették, a "teljesítés helyére vonatkozó ekként rögzített árat kell az átszámításra irányadónak venni. Ha a terménynek, illető­leg terméknek hivatalosan rögzített ára nincs, de a terményt vagy terméket a budapesti tőzsdén jegyzik; az átszámításnál a teljesítéskori és az illotő vidéken termelt szokványminőségre vonatkozó tőzsdei középárfolyam (pénz- és árurovat közép­arányosa) irányadó, még pedig a teljesítés helyéhez a legkö­zelebbi állomástól Budapestig esedékes, teljes vasúti kocsira­kományra szóló vasúti, vagy vasút hiányában hajófuvarozási díja, esetleg tengelyfuvardíj — útvám, kövezetvám leszámításá­vá]. Tőzsdei jegyzés hiányában a teljesítéskori helybeli (legkö­zelebbi) piaci árakat kell figyelembe venni. Egyéb természet­beni juttatás (pl. szegődményes föld, lakás, igaerő használata stb.) pénzbeli egyenértékére vonatkozólag lehetőleg a községi (városi) mezőgazdasági bizottságtól kell tájékoztatást kérni. (3) Ha a szerződő fel ok a munkabért a munka eredmé­nyéhez képest kötötték ki (szakmánybér, részbér), a munkavál­laló a T. 18. §-a alapján nem követelhet különbözetet azon a címen, hogy a valóbán fizetett munkabér (szakmánybér, rész­bér) nem érte el valamely megállapított időbér (pl. napszám­bér) legkisebb mértékét. (4) A törvény 18. §-ábau említett végelszámolás alatt a munkaadó munkabérfízetési kötelezettségére vonatkozóan a munkaadó és a munkavállaló, között a slzolgálati (munkai­viszony megszűnésével kapcsolatban megejtett elszámolást kell érteni. Ha a munkaadó a munkavállalóval a szolgálati (munka-)viszony megszűnésekor nem számol el, a munkabér­különbözet követelésének érvényesítésére megszabott elévülési idő az utólagos elszámolástól számított három hónap elteltéig tart. Ha pedig a szolgálati (munka-)viszonv megszűnésével kapcsolatos elszámolás a munkavállaló hibájából hiúsult m°g, a három hónapot a szolgálati viszony megszűnésétől kell szá­mítani. Hí. §. (1) Azt a különbözetet, amellyel valamely munka kikötött vasry fizetett munkabére meghaladja az arfs a mun­kára megállanított legkisebb munkabért, az 1923:XXV. t.-c. 1. §-a első bekezdésének rendelkezéséhez kénest nem lehet más munka kikötött vagy fizetett munkabérének kiegészítése céljá­ból számításba venni. Ez a rendelkezés nem zária ki azt, hogy a munkabérmegállapító bizottság egyes munkákra eltérő leg­kisebb munkabéreket állapítson meg aszerint, hogy a munka­Magy. Rend. Tára, 1940. V— VI. f. 80

Next

/
Thumbnails
Contents