Rendeletek tára, 1939

Rendeletek - 82. A m. kir. pénzügyminiszter 1939. évi 200. P. M. számú rendelete, a Magyar Szent Koronához visszacsatolt felvidéki területeken működő pénzügyigazgatóságok alá tartozó hatóságok, hivatalok stb. területi beosztásáról, és az ügyvitel szabályozásáról.

82. 200/1939. P. M. sz. 25a Báéadó. 13. §. (1) A házadó kivetése céljából kötelesek a lakóházak és más állandó jellegű épületek tényleges birtokosai 1939. évi február hó végéig a ház nyersbérjövedelméről bevallást adni. Az olyan épületeknél, amelyek az 1939. év előtt házosztályadókataszterben voltak felvéve, és tulajdonosaik házosztályadót fizettek, elegendő a lakrészek és mellékhelyiségek számát megjelölni. (2) A bevallást az erre a célra szolgáló nyomtatványon annál a községi elöljáróságnál (városi adóhivatalnál) kell beadni, amelynek területén az épület fekszik. A községi elöljáróság (városi adóhivatal) a községben (városban) levő házakról, utcák és házszámok, illetőleg helyrajzi számok sorrendjében 1939. évi február hó végéig jegyzéket köteles készíteni és ebbe bevezetni, hogy a tényleges birtokos a bevallási kötelezettségének mely napon tett eleget. (3) A házbérbevallási íven az 1938. év utolsó évnegyedében (házbérnegyedben) járó nyers házbérjövedelemnek egy teljes évre átszámított, vagyis négy évnegyedre eső összegét kelj bevallani. Ha a bér nem negyedévenkint fizetendő, adóalapul az 1938. évi november hónapra eső nyers házbérjövedelemnek 12 hónapra átszámított összegét kell bevallani. Olyart helyeken, ahol nem évnegyedek szerint, hanem évenkint egyszerre, vagy félévenkint fizetik a házbért, az 1938. évre járó bér, illetőleg az 1938. év második félévére járó bérnek a kétszerese szolgál adóalapul. Ha a házbért hetenkint fizetik, akkor az 1938. év november havában — 4 hetet és 2 napot számítva — fizetett bér tizenkétszeres összege a házadó alapja. A földadó alá nem eső házikert és udvartér, használatáért fizetett bérösszeget abban az esetben is a házadóalaphoz kell számítani, ha az érte járó bérösszeget az épület bérétől elkülönítve állapították meg. (4) A bérbe nem adott lakásoknál vagy lakrészeknél bérjövedelem) hiányában azt a haszonértéket kell megjelölni, amelyet a lakásért vagy lakrészért bérbeadás útján lehetne elérni. Ha az épületben bérbeadóit helyiség nincsen, a tényleges birtokos a haszonérték bevallását mellőzheti; ilyen eseteikben a haszonértéket a, m. kir. adóhivatal állapítja meg. (5) Az 1939. évre átmenetileg a haszonértéket kis- és nagyközségekben a legkisebb haszonértékek alapulvételével kell megállapítani. A legkisebb haszonértékek évi összegei a következők: 1. földből vagy vályogból épített, rosszkarban lévő háznál egy lakrész után 30 P, két lakrész után 70 P, báróm lak-