Rendeletek tára, 1939

Rendeletek - 82. A m. kir. pénzügyminiszter 1939. évi 200. P. M. számú rendelete, a Magyar Szent Koronához visszacsatolt felvidéki területeken működő pénzügyigazgatóságok alá tartozó hatóságok, hivatalok stb. területi beosztásáról, és az ügyvitel szabályozásáról.

254 82. 200/1939. P. M. sz. rész után 130 P, négy lakrész után 180 P, minden egyes nyitott üzlethelyiség után 70 P; 2. földből vagy vályogból épített, jókarban lévő háznál egy lakrész után 40 P, két lakrész után 100 P, három lakrész után 160 P, négy lakrész után 240 P, minden egyes további lakrész után 60 P, minden egyes nyitott üzlethelyiség után 80 P; 3. szilárd anyagból (téglából, kőből stb.) épített, rosszkarban lévő háznál egy lakrész után 50 P, két lakrész után 120 P, három lakrész után 190 P, négy lakrész után 280 P, minden egyes további lakrész után 70 P, minden egyes nyitott üzlethelyiség után 100 P. 4. szilárd anyagból (téglából, kőből sitb.) épített, jókarban lévő háznál egy lakrész után 60 P, két lakrész után 140 P, három lakrész után 230 P, négy lakrész után 320 P, minden egyes további lakrész után 80 P, minden egyes nyitott üzlethelyiség után 120 P. (6) A haszonértékek megállapítása során a lakrészek minősítésénél az általános szabályok szerint azonban mindenkor az összes viszonyok figyelembevételével kell eljárni. így p£ konyhát azért, mert abban esetleg ágy is van, vagy mert télen inkább abban tartózkodnak, szobának minősíteni nem szabad. (7) A községek külterületén lévő lakóházak, illetőleg amennyiben ezek az épületek a község szélétől legalább 2 km távolságban vannak, a legkisebb haszonértéknél is 20%-kai kisebb haszonérték után adóztatandók meg. A kizárólag mezőgazdasággal foglalkozó házbirtokosok által lakott házak haszonértékének megbecsülésénél pedig figyelembe veendő az a körülmény is, hogy az adóköteles csak az év egy bizonyos részében használhatja-e az épületet; ilyen esetekben a házadó csak a használati idővel arányos rész után vethető ki. (8) Azokat a présházakat és egyéb gazdasági épületeket, amelyek — mint gazdasági épületek — állandóan adómentesek, csupán csak azért, mert a présházban és egyéb gazdasági épületekben olyan helyiség is van, amelyet a tulajdonos kizárólag' a szőlő-, illetőleg földmunkák tartama alatt ideiglenes tartózkodás céljaira használ, de sem állandó lakás, sem nyaralás céljaira nem szolgál, adóval megróni nem szabad. Adókötelesnek csak azt a présházat és egyéb gazdasági épületeket szabad minősíteni, amelyekben egynél több berendezett lakószoba van, avagy ha csak egy lakószoba van is, de ezt a lakószobát a tulajdonos nemcsak a szőlő-, illetőleg földmunkák tartama alatt, hanem egyéb időben is huzamos tartózkodásra, különösen nyaralásra használja. (9) Felhatalmazom a m, kir. adóhivatalokat, hogy a köz-