Rendeletek tára, 1939

Rendeletek - 640. A m. kir. minisztérium 1939. évi 11.320. M. E. számú rendelete, az aranyban teljesítendő fizetésekről szóló 410/1932. M. E. számú rendelet hatályának újabb meghosszabbításáról. - 641. A m. kir. minisztérium 1939. évi 11.610. M. E. számú rendelete, a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról szóló 1939: IV. törvénycikk végrehajtása tárgyában kiadott 7.720/1939. M. E. számú rendelet újabb kiegészítéséről.

2310 641. 11.610/1939. M. E. s2. 3. §-a értelmében szervezett Felügyelő Hatóság (az alábbiakban: közérdekeltségek felügyelőhatósága) akár a vállalat kérelmére, akár — a jelen §. harmadik bekezdésében meghatározott esetekben — hivatalból csökkentheti az alkalmazottnak egyébként járó végkielégítés összegét, úgyszintén a végkielégítés fizetésére halasztást engedélyezhet, vagy a végkielégítésnek részletekben való fizetését engedheti meg akkor, ha a felmondási időre eső járandóságok és a végkielégítés fizetésének együttes kötelezettsége következtében a vállalatra elviselhetetlen teher hárulna. A végkielégítés csökkentése, halasztás vagy részletfizetés engedélyezése tárgyában a közérdekeltségek felügyelőhatósága hivatalból határozhat: 1. a 4.600/1933. M. E. számú rendelet, vagy az ezit módosító és kiegészítő jogszabályok alapján állami felügyelet alatt álló társaságok, közérdekű testületek és egyesületek tekintetében; 2. nyilvános számadásra kötelezett minden más vállalat tekintetében; 3. minden olyan vállalat tekintetében, amelynek fennmaradását honvédelmi érdek (1939:11. t.-c. 82. §. (1) és (2) bek. és 107. §. (5) bek.), a közönség elsőrendű életszükségleteiről való gondoskodás vagy más fontos közgazdasági érdek teszi szükségessé. Abban a kérdésben, hogy a vállalatra háramló elviselhetetlen teher miatt az előző bekezdések szériáit helye van-e a végkielégítés összege csökkentésének, halasztás vagy részletekben való fizetés megengedésének, a közérdekeltségek felügyelőhatósága a 4.600/1933. M. E. számú rendelet 4. §-a szerint megszerzett adatok alapján és az ott szabályozott tájékozódás ntán határoz. A 4.600/1933. M. E. számú rendelet 10., 11. és 39. §-ának rendelkezéseit ebben a tekintetben megfelelően kell alkalmazni. Az előző bekezdés rendelkezései megfelelően irányadók akkor is, ha az elbocsátott alkalmazott részére végkielégítés tejében már fizetést teljesítettek. Ebben az esetben a végkielégítés fejében kifizetett összegnek azt a részét, amely az előbbi bekezdések szerint hozott határozatban meghatározott csökkentett végkielégítési összeget meghaladja, a munkaadó részére vissza kell fizetni. A közérdekeltségek felügyelőhatósága a méltányosságnak megfelelően hivatalból vagy az érdekelt kérelmére megállapíthatja, hogy a visszafizetést mikor és milyen részletekben kell teljesíteni. 6. §. Ha a T. 17. vagy 19. §-a alá eső munkaadó a T. rendelkezései következtében olyan alkalmazottat bocsát el szol-