Rendeletek tára, 1939
Rendeletek - 491. A m. kir. pénzügyminiszter 1939. évi 300. P. M. számú rendelete, a Magyar Szent Koronához visszatért kárpátaljai területeken és az országnak ezekkel a területetekkel határos részein múködő pénzügyigazgatóságok alá tartozó hatóságok, hivatalok stb, területi beosztásáról és az ügyvitel szabályozásáról.
491. 300/1939. t>. M. sz. Í66J-J (3) A házfoérbevallási íven az 1938. év utolsó évnegyedében (házbérnegyedben) járó nyers házbérjövedelemnek egy teljes évre átszámított, vagyis négy évnegyedre eső összegét kell bevallani. Ha a bér nem negyedévenkint fizetendő, adóalapul az 1938., évi november hónapra eső nyers házbérjövedelemnek 12 hónapra átszámított összegét kell bevallani. Olyan helyeken, ahol nem évnegyedek szerint, hanem évenkint egyszerre, vagy félévenkint űzetik a házbért, az 1938. évre járó bér, illetőleg az 1938. év második félévre járó bérnek a kétszeresé szolgál adóalapul. Ha a házbért hetenkint fizetik, akkor az 1938. év november havában — 4 hetet és 2 napot számítva — fizetett bér tizenkétszeres összege a házadó alapja. A földadó alá nem eső házikert és udvartér használatáért fizetett bérösszeget abban az esetben is a házadóalaphoz kell számítani, ha az érte járó bérösszeget az épület bérétől elkülönítve állapították meg. (4) A bérbe nem adott lakásoknál vagy lakrészeknél bérjövedelem hiányában azt a haszonértéket kell megjelölni, amelyet a lakásért vagy lakrészért bérbeadás útján lehetne elérni. Ha az épületben bérbeadott helyiség nincsen, a tényleges birtokos a haszonérték bevallását mellőzheti: ilyen esetekben a ha- * szonértéket a m. kir. adóhivatal állapítja meg. (5) Az 1939. évre átmenetileg a haszonértéket kis- és nagyközségekben a legkisebb haszonértékek alapulvételével kell megállapítani. A legkisebb haszonértékek évi összegei a következők: 1. földből, vályogból vagy fából épített, rosszkarban lévő háznál egy lakrész után 30 P, két lakrész után 70 P, három lakrész után 130 P, négy lakrész után 180 P, minden egyes további lakrész után 50 P, minden egyes nyitott üzlethelyiség után 70 P; 2. földből, vályogból vagy fából épített, jókarban levő háznál egy lakrész után 40 P, két lakrész után 100 P, három lakrész után 160 P, négy lakrész után 240 P, minden egyes további lakrész után 60 P, minden egyes nyitott üzlethelyiség után 80 P; 3. szilárd anyagból (téglából, kőből, stb.) épített, rosszkarban lévő háznál egy lakrész után 50 P, két lakrész után 120 P, három lakrész után 190 P, négy lakrész után 280 P, minden egyes további lakrész után 70 P, minden egyes nyitott üzlethelyiség után 100 P; 4. szilárd anyagból (téglából kőből, stb.) épített, jókarban lévő háznál egy lakrész után 60 P, két lakrész után 140 P, három lakrész után 230 P, négy lakrész után 320 P, minden egyes további lakrész után 80 P, minden egyes nyitott üzlethelyiség után 120 P. (6) A haszonértékek megállapítása során a lakrészek mi105*