Rendeletek tára, 1939

Rendeletek - 491. A m. kir. pénzügyminiszter 1939. évi 300. P. M. számú rendelete, a Magyar Szent Koronához visszatért kárpátaljai területeken és az országnak ezekkel a területetekkel határos részein múködő pénzügyigazgatóságok alá tartozó hatóságok, hivatalok stb, területi beosztásáról és az ügyvitel szabályozásáról.

1664 491. 300/1930. P. M. sz. nősítésénél az általános szabályok szerint, azonban mindenkor az összes viszonyok figyelembevételével kell eljárni. így pl. konyhát azért, mert abban esetleg ágy is van, vagy mert télen inkább abban tartózkodnak, szobának minősíteni nem szabad. (7) A községek külterületén lévő lakóházak, . illetőleg amennyiben ezek az épületek a község szélétől legalább 2 km. távolságban vannak, a legkisebb haszonértéknél is 20%-kal kisebb haszonérték után adóztatandók meg. A kizárólag mezővagy erdőgazdasággal foglalkozó házbirtokosok által lakott házak haszonértékének megbecsülésénél pedig figyelembe veendő az a körülmény is, hogy az adóköteles csak az év egy bizonyos részében használja-e az épületet; ilyen esetekben a házadó csak a használati idővel arányos rész — de legalább az egész évi haszonérték fele összege — után vetendő ki. (8) Azokat a présházakat ée egyéb gazdasági épületeket, amelyek — mint gazdasági épületek — állandóan adómentesek, csupán -csak azért, mert a présházban és egyéb gazdasági épületekben olyan helyiség is van, amelyet a tulajdonos kizárólag a szőlő-, illetőleg föld-, avagy erdei munkák tartama alatt ideiglenes tartózkodás céljaira használ, de sem állandó lakás, sem nyaralás céljaira nem szolgál, adóval megróni nem szabad. Adókötelesnek csak azt a présházat és egyéb gazdasági épületeket szabad minősíteni, amelyben egynél több berendezett lakószoba van, avagy ha csak egy lakószoba van is, de ezt a lakószobát a tulajdonos nemcsak a szőlő-, illetőleg föld-, vagy erdei munkák tartama alatt, hanem egyéb időben is huzamos tartózkodásra, különösen nyaralásra használja. (9) Felhatalmazom az m. kir. adóhivatalokat, hogy a községek szélén lévő putrik ós viskók haszonértékét, ott, ahol az indokolt, előzetes engedélyem nélkül is, az (5) bekezdésben említett legkisebb haszonértéknél is alacsonyabb összegekben állapíthassák meg. Azokról a házakról, amelyek haszonértéke a legkisebb haszonértéknél is kisebb összegekben állapíttatott meg, községenkint (városonkint) jegyzéket kell készíteni. Ez a jegyzék két példányban készítendő, egy a m. kir, adóhivatal, egy pedig a pénzügyigazgatóság részére. (10) Felhatalmazom a pénzügyigazgatóságokat, hogy akár a kivetési, akár a jogorvoslati eljárás során méltányosan, de legfeljebb a legkisebb haszonértékek összegében állapíthassák meg az olyan háztulajdonosok lakásának haszonértékét, akik keresetképtelenek, és csak a meglévő házuk egy részének bérbeadásából tartják fenn magukat. Ezeket a tulajdonosokat a m. kir. adóhivatal tartsa nyilván, és mihelyt a ház másnak a birtokába megy át, avagy a kivételes méltányos elbírálás feltételei másként megszűnnek, a haszonértéket a legközelebbi kivetés