Rendeletek tára, 1939

Rendeletek - 337. A m. kir. minisztérium 1939. évi 7.720. M. E. számú rendelete, a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról szóló 1939: IV. törvénycikk végrehajtásáról.

1188 337. 7.720/1939. M. E. sz. b) közkereseti társaságnál a tagoknak; c) betéti társaságnál a beltagoknak; d) korlátolt felelősségű társaságnál a tagoknak, az ügyvezetőknek és a felügyelőbizottság tagjainak, illetőleg az utóbbiak helyett a felügyelőbizottság helyett választott hites könyvvizsgálónak ; e

s egyesületnél vagy egyéb jogi személynél a vezetőknek (az intézőszerv tagjainak). Ha a közkereseti, illetőleg a betéti társaságnak zsidó tagja is van, be kell jelenteni a közkereseti, illetőleg a betéti társaság összes tagjai betételének értékét is. Abban a kérdésben, hogy kik tekintendők az első bekezdés értelmében vezetőknek, a 62. §. második bekezdése irányadó. Az olyan személynek, aki az iparos halála után az általa gyakorolt ipart az 1922:XII. t.-e. 7., illetleg 8. §-ának rendelkezései alapján folytatja, az első bekezdésben szabályozott bejelentést arra a személyre, illetőleg azokra a személyekre vonatr kozóan kell megtennie, akiknek jogán az ipart gyakorolja. Ha a bejelentő — bejelentése szerint — nemzsidónak tekintendő, illetőleg a T. 2. §-ának első és utolsó bekezdésében meghatározott valamely kivétel alá eső személy, az erre vonatkozó adatokat a jelen rendelet 1., 3. és 6. §-ában foglalt rendelkezéseknek megfelelően igazolni köteles. A jelen rendelet 62. §-ának negyedik bekezdésében felsorolt vállalatok csak az iparigazolványokra, illetőleg iparengedélyekre vonatkozó adatokat kötelesek bejelenteni; az említett vállalatokat egyéb bejelentési kötelezettség a jelen §. értelmében nem terheli. A bejelentések alapján az elsőfokú iparhatóság (Budapesten a polgármester) megállapítja, hogy a zsidóknak kiadott érvényes ipar igazolvány ok és iparengedélyek száma, illetőleg az iparigazolvánnyal vagy iparengedéllyel biró zsidók száma a községben fennálló összes érvényes iparigazolványok és iparengedélyek együttes számának, illetőleg a községben iparengedéllyel vagy iparigazolvánnyal biró személyek együttes számának hány százalékát teszi ki. Az arány megállapításában a T. 2. §-ának első és utolsó bekezdésében meghatározott valamely kivétel alá eső személyeket a nemzsidókkal együtt kell számításba venni. Ugyancsak megfelelően alkalmazni kell a jelen rendelet 62. §-ának rendelkezéseit is. A megállapítás szempontjából arra a vállalatra, amelyre az előbbi bekezdés rendelkezései kiterjednek, a zsidókra vonatkozó rendelkezéseket nem lehet alkalmazni. Ha az ipart az 1922: XII.. t.-c. 7., illetőleg 8. §-ának rendelkezései alapján több személy jogán gyakorolják, a megállapítás szempontjából a második és a bar-