Rendeletek tára, 1939

Rendeletek - 337. A m. kir. minisztérium 1939. évi 7.720. M. E. számú rendelete, a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról szóló 1939: IV. törvénycikk végrehajtásáról.

337. 7.720/1939. M. E. sz. 1189 tnadik bekezdésnek a közkereseti társaságra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. A megállapítást az elsőfokú iparhatóság az 1939. évi november hó 15. napjától december hó 1. napjáig hivatalos hirdetőtábláján kifüggeszti. A megállapítás ellen az 1940. évi januán hó 1. napjáig felszólamlással lehet élni a másodfokú iparhatósághoz. A felszólamlásokat az elsőfokú iparhatóságnál kell benyújtani. Az elsőfokú iparhatóság megállapítását és a felszólamlásokat felülvizsgálás végett a másodfokú iparhatósághoz terjeszti fel. A jóváhagyás után a megállapítást községenkint, a névsor és az arányszám közlésével megfelelő módon közzé kell tenni. Az előbbi bekezdés rendelkezését Budapesten azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az elsőfokú iparhatóság helyett a polgármestert, a másodfokú iparhatóság helyett az iparügyi minisztert kell érteni. Az iparügyi miniszter ebben az ügykörében az érdekelt más miniszterekkel

1 egyetértve jár el. 38. §. (A T. 14. §-ához.) Amíg a községben a zsidóknak kiadott iparigazolványok és iparengedélyek együttes száma, illetőleg az iparigazolvánnyal vagy iparengedéllyel biró zsidók száma a községben fennálló összes iparigazolványok és iparengedélyek számának, illetőleg a községben iparengedéllyel vagy iparigazolvánnyal biró személyek számának hat százaléka alá nem csökken, zsidó részére iparigazolványt vagy iparengedélyt kiállítani nem lehet. Az előző bekezdésben foglalt rendelkezés nem vonatkozik azokra a személyekre, akük a T. 2. §-ának első és utolsó bekezdésében meghatározott valamely kivétel alá esnek, sem azokra a személyekre, akikre a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter, illetőleg az iparügyi miniszter —' a tejipar tekintetében az iparügyi miniszter a földmívelésügyi miniszterrel egyetértve — a T. 14. §-ának első bekezdése értelmében közérdekből kivételt tesz. Az első bekezdésben foglalt rendelkezés nem zárja ki azt, hogy az iparos ugyanabban a községben üzleti telepét áthelyezhesse. Ha azonban a zsidónak tekintendő iparos üzletét — bár ugyanannak az iparhatóságnak hatásköre alá eső — más községbe helyezi át, iparát csak abban az esetben folytathatja, ha az illető községben részére ipar jogosítvány az első bekezdés értelmében kiadható volna. Iparigazolványa alapján zsidó ugyanabban a községben addigi üzletének fenntartásával új üzletet csak abban az esetben nyithat, és erre vonatkozó bejelentését az iparhatóság csak