Rendeletek tára, 1938

Rendeletek - 124. A m. kir. belügyminiszter 1938. évi 207.657. számú körrendelete, a vármegyei tiszti főügyésznek, mint a másodfokú gyámhatóság tagjának magánügyködéséről.

482 124. 207.657/1938. B. M. sz. 124. A m. kir. belügyminiszter 1938. évi 207.657. számú kör­rendelete, a vármegyei tiszti főügyésznek,, mint a másodfokú gyámhatóság tagjának f magánügyködéséről. Egy gondnokság alá helyezési ügyben felmerült annak a kér­désnek az eldöntése, hogy a vármegyei tiszti főügyész, mint a má­sodfokú gyámhatóság tagja, magán-rneghatalmazás alapján indít­hat-e gondnokság alá helyezési pert a másodfokú gyámhatóság ille­tékesége alá tartozó személy ellen, vagyis az Á. Ü. Sz. (128.000/1902. B. M., Rt. 1902.1491. o.) 100. §-á,nak 1. és 3. pontjában foglalt tiltó rendelkezések ez esetben is fennállanak-e a vármegyei tiszti fő­ügyésszel szemben. Ebben a kérdésben elfoglalt elvi álláspontomat miheztartás vé­gett a következőkben közlöm az Árvaszékkel. Annak a kérdésnek eldöntésében, hogy valakinek elmebeteg­ség okából gondnokság alá helyezése iránt indított perben elvállal­hatja-e a vármegyei főügyész magán-megbízás alapján a felperes képviseletét, nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy ilyen eset­ben a bíróság hatáskörébe tartozik ugyan a gondnokság alá helye­zés kimondása, és a gyámhatóság csak a jogerős ítélet után a gond­nokot rendeli ki, mindazáltal a bíróság és a gyámhatóság eljárása egymással összefügg, és együttesen szolgálja azt a közös célt, hogy az ügyeinek vitelére képtelen személyről és vagyonáról társadalmi és közrendi érdekekből a közhatalom gondoskodjék. A számos jogszabály közül, amelyek ezt az összefüggést mu­tatják, csupán néhány példát említek. A gondnokság alá helyezési perben a kereset megindítására az árvaszéki ügyész is jogosult (1911 : 1. te. Pp. 719. i§). Ha a keresetet nem az árvaszéki ügyész in­dította, a keresetlevél egyik példányát át kell tenni az illetékes árvaszékhez, amely köteles a bíróság tudtára adni az előtte isme­retes mindazokat a körülményeket és bizonyítékokat, amelyek az ügy eldöntésére befolyással bírnak (Pp. 708., 709. és 720. §-ok). Az árvaszéki ügyész a perben akkor is a fél jogait gyakorolja, ha az eljárás megindítását nem ő kérte, és e minőségében úgy a kérelem teljesítése, mint megtagadása érdekében előterjesztést tehet, vala­mint fellebbvitellel élhet (Pp. 704. és 720. §-ok). Az árvaszék szük­ség esetén addig is, amíg a gondnokság alá helyezést a bíróság ki­mondja, az 1877 : XX. te. 258. §-a alapján az alperes részére ideig­lenes gondnokot rendelhet. A most említett rendelkezések igazolják azt is, hogy az ilyen gondnokság alá helyezés ügye, — ha a keresetet nem az árvaszéki

Next

/
Thumbnails
Contents