Rendeletek tára, 1936

Rendeletek - 72. A m. kir. pénzügyminiszter 1936. évi 22.504. számú rendelete, a vagyon váltság fizetése szempontjából a búza 1936. évi február havi árának megállapításáról. - 73. A m. kir. pénzügyminiszter 1936. évi 20.000. számú körrendelete, a jövedelem- és vagyonadó 1936. évi kivetéséről.

188 73. 20.000/1936. P. U. M. sz. fűzött utsítás (8) bekezdésének 5. pontjában foglalt rendelkezés értelmében a terményeknek havonkinti értékét kell számításba venni, a különböző terményeknek az egyes hónapokra vonatkozólag megállapított értékeit a mellékelt táblázatban feltüntetett értékek alapulvételével, az érékesítéssel kapocsalotas tényleges költségek (fuvardíjak, közvetítői jutalékok) levonásával keli megállapítani. (3) Ha azonban valamely bérbeadó adózó igazolja,, hogy a bérlő a bért természetben rótta le, és hogy a terményeket milyen áron adta el, vagy értékesítette, ebben az esetben önként érthetően az igazolt tényleges eladási árat kell adóalapul elfogadni. A tényleges értékesítési ár igazolásául minden hiteltérde.mlő bizonyítékot, így a vidéki terménykereskedők és malom vállalatok igazolványait is figyelembe kell venni. ^ (4) Azokban az esetekben pedig, amikor a bérlő a terményekben kikötött haszonbért nem terményekben vagy egyéb szolgáltatásokban, hanem készpénzben rótta le, a bérbeadó jövedelmét nem a terményekben kikötött, hanem a készpénzben tényleg kifizetett haszonbér alapulvételével kell megállapítani. (5) A haszonbérlők jövedelmét mindenkor a hivatkozott H. ö. 17. §-ának (3) bekezdésében, illetőleg a kereseti adóra vonatkozó törvényes rendelkezések 1927. évi 300. P. M. számú hivatalos összeállítása (Rt. 1927. 487. o.) 24. ,§-ának (2) bekezdéshez fűzött utasítás (11) bekezdésének 1. pontjában foglalt rendelkezés szerint kell megállapítani. 3. §. Az épületek tatarozást, karbantartási, fenntartási és kezelési költségeinek megállapítása. (1) A jövedelem- és vagyonadóról szóló H. ö. 11. §-ának 2. pontjában foglalt rendelkezés értelmében a folyó évi jövedelemadó kivetése során az épületek nyers bevételéből termelési és kezelési költségek címén egyfelől az épületek nyers bevételének a megszerzésére, biztosítására és fenntartására fordított kiadásokat, másfelől a tatarozási és karbantartási költségeket kell levonásba hozni. És pedig: 1. Kezelési és fenntartási költségek címén csakis az épületek használatával járó olyan mellékköltségek felszámításának van helye, amelyeknek levonását a hivatkozott 11. §. 2. pontja határozottan megengedi, feltéve természetesen, hogy azok az adókötelest terhelik. Ilyen költségeknek tekintendők a vízvezetéki, kéményseprési, világítási, éjjeliőri, járdatisztítási költségek, és végül az egyéb mellékköltségek. Ideszámítandó még a házfelügyelőnek ingyen átengedett lakás haszonértéke is. Ily címéken mindenkor az adózót terhelő, általa a valóságnak még-