Rendeletek tára, 1936

Rendeletek - 72. A m. kir. pénzügyminiszter 1936. évi 22.504. számú rendelete, a vagyon váltság fizetése szempontjából a búza 1936. évi február havi árának megállapításáról. - 73. A m. kir. pénzügyminiszter 1936. évi 20.000. számú körrendelete, a jövedelem- és vagyonadó 1936. évi kivetéséről.

73. 20.000/1936. P. U. M. sz. 189 felelően kimutatott összegeket lehet figyelembe venni. Ügyelni kell azonban arra, hogy az együttes kezelésbe esetleg bevont öszszegek ne kétszeresen, vagyis, itt is, és az összes jövedelemforrások együttes összegéből is levonassanak. 2. Tatarozási és karbantartási költségek címén az adózó által az 1935. évben tényleg kiadott összeget kell levonni akkor, ha az az adózó ezeket a kiadásokat pontosan kimutatja, és igazolja. Az adózó által teljesített olyan kiadások azonban, amelyek törzsvagyon gyarapítás jellegű beruházási költségek, továbbá azok a kiadások, amelyek nem az épület tényleges birtokosát terhelik, az épület nyers bevételéből nem vonhatók le. A felmerült kiadások pontos és részletes igazolásának hiányában karbantartási és tatarozási költségek címén csak az évenkint rendszerint szükséges ily természetű kiadások levonásának lehet helye. Ebben az esetben ezen a címen az 1922. évi január 1-je után emelt épületeknél 5%-ot, az 1922. év előtt emelt épületeknél pedig 10°/o-ot lehet a nyersbevételből, illetőleg a házadó alapjából levonásba hozni. (2) A tatarozási és karbantartási költségek címén számszerű igazolása nélkül levonásba hozható összegeknek a nagyságát mindenkor az épület fekvési helyére, a nyers bérjövedelem összegére, továbbá az épület fennállási időtartamára, az építés módjára, és minden egyéb idevonatkozóan figyelembe veendő körülményre való tekintettel olyképen kell megállapítani, hogy a nyersbérjövedelemből e címen százalékszerűen levonásba hozható összeg a tényleges viszonyoknak megfelelő legyen. (3) Minden olyan esetben, amikor valamely adózónál tatarozási és karbantartatási költségek címén egyes években az épület nyers bevételéből igazolás nélkül százalékos összeg, más években pedig hitelt érdemlő igazolás mellett a tényleg felmerült kiadási összeg hozatott levonásba, és az utóbbi esetben felszámított költségekből arra lehet következtetni, hogy az előző években az épület tatarozása, illetve karbantartása elmulaszta. tott, a tényleg felmerült és igazolt kiadások összegéből az utolsó öt évben igazolás nélkül százalékszerűen levonásba hozatott tatarozási és karbantartási kiadásoknak az összegét levonásba kell hozni, hacsak az adózó a megelőző öt évben ily címen teljesített kiadások összegét nem igazolja, amely esetben csak a mutatkozó különbözet vonható le. Az 1933. évet megelőző években fogonatosított, és igazolás nélkül a jövedelemadó kivetések során levonásba hozott tartarozási és karbantartási kiadások összegét azonban utólagosan levonni nem szabad.