Rendeletek tára, 1933

Rendeletek - 208. A m. kir. pénzügyminiszter 1933. évi 41.500 számú rendelete, a jövedelem- és vagyonadóról szóló 500/1927. P. M. számú hivatalos összeállítás, és az annak végrehajtása tárgyában kiadott 50.000/1927. P. Ü. M. számú utasitás kiegészítéséről.

1876 208. 41.500/1933. P. Ü. M. sz. 22. §. (1) bekezdésében foglalt adótételt, vagy pedig az adóalapul vett tiszta vagyonérték két ezrelékét kell-e alkalmazni, mindenekelőtt azt kell kiszámítani, hogy mennyit tenne ki a rendes adótétel mellett a jövedelemadó összege. Ha ez az összeg a tantiémadó alá eső javadalmazásokból, továbbá a szolgálati viszonyból, valamint az egyéb forrásokból származó jövedelmek figyelmen kívül hagyása esetében is, a vagyonadó alapjául vett érték két ezrelékét eléri, vagy azt meghaladja, minden további eljárásnak a mellőzésével a 22. §. (1) bekezdésében foglalt adótételt kelil alkalmazni. (4) Ha az előző bekezdés szerint kiszámított összeg a vagyonadó alapjául vett tiszta vagyonérték két ezrelékét nem éri el, abban az esetben a földbirtokból, házbirtokból, általános kereseti adó alá eső foglalkozásokból, és tőkeVagyonból eredő jövedelmek után a jövedelemadó összege az összes vagyonérték két ezreléke. így például, ha a földbirtokból származó jöveddlem 4.000 P, a házbirtokból 8.000 P, az általános kereseti adó alá eső foglalkozásból 10.000 P, és a tőkevagyonból 5.000 P, vagyis az összes jövedelem 27.000 P, és ha sem tehertétel, sem adómentes jövedelem nincs, a jövedelemadó összege a 22. §. (

;

1) bekezdése szerint 1.740 P lenne. Az adózó vagyonának a vagyonadó alapjául vett értéke azonban 1,000.000 P, amelynek két ezreléke 2.000 P. Minthogy tehát ebben> az esetben a 22. §. (1) bekezdése alapján a rendes adótétel szerint kiszámított 1.740 P jövedelemadó a két ezreléket kitevő 2.000 P-n alul marad, jövedelemadó gyanánt 2.000 P-t kell kivetni. (5) Ha az adózónak az előző bekezdésben felsorolt jövedelmeken felül tantiémadó alá eső javadalmazásból, szolgálati viszonyból, és egyéb forrásokból is van jövedelme, meg kell állapítani azt, hogy az adóköteles tiszta jövedelem után szabályszerűen eső adótételből arányosan mennyi adó esne a tantiémadó alá eső javadalmazásból, továbbá a szolgálati viszonyból, valamint az egyéb forrásból származó jövedelmek után, és az így kiszámított jövedelemadóhoz hozzá kell adni a földbirtokból, házbirtokból, általános kereseti adó alá eső foglalkozásokból, és tőkevagyonból eredő jövedelmek után a vagyonérték két ezrelékében megállapított minimális jövedelemadó összegét. Az ily módon kapott összeg adja a megállapítandó jövedelemadót. Igv például, ha az adózónak a (4) bekezdésében felsorolt 27.000 P-t kitevő jövedelmén felül tantfémadó alá eső javadalmazásból 2.000 P, és szolgálati viszonyból 30.000 P, összesen 32.000 P jövedelme van, abban az esetben a jövedelemadó alapjául szolgáló 32.000 P adóköteles tiszta jövedelem után, ha sem tehertétel, sem adómentes jövedelem nincsen. 2.340 P rendes adótétel esnék, amelyéből a tantiémadó alá eső javadalmazásból, és a szolgálati vi-