Rendeletek tára, 1933

Rendeletek - 208. A m. kir. pénzügyminiszter 1933. évi 41.500 számú rendelete, a jövedelem- és vagyonadóról szóló 500/1927. P. M. számú hivatalos összeállítás, és az annak végrehajtása tárgyában kiadott 50.000/1927. P. Ü. M. számú utasitás kiegészítéséről.

208. 41.500/1933. P. Ü. M. sz. 1877 5.000X2.340 iszonyból származó 5.000 P összes jövedelemre arányosan — — 32.000 egyenlő 366 P esik. (Vagyis megállapítandó, hogy ha 32.000 P összjövedelem mellett 2.340 P az adótétel, akkor 5.000 P nem fundált jövedelemre arányosan mekkora adótétel esik'. A fundált jövedelemre eső 2.000 P legkisebb adótétel összege, és a nem fundált jövedelemre arányosan kiszámított 366 P adótétel együttes összege adja a megállapítandó 2.366 P jövedelemadót. (6) Minden olyan esetben, amikor a különböző jövedelemforrásokból származó jövedelmeket különböző természetű tehertételek is terhelik, először is azt kell megállapítani, hogy ezekből a tehertételekből mi esik a földbirtokból, házbirtokból, általános kereseti adó alá eső foglalkozásokból, és tőkevagyonból eredő jövedelmek egyik csoportjára, és mi esik a tantiémadó alá eső javadalmazásból, szolgálati viszonyból, és egyéb forrásból eredő jövedelmek másik csoportjára, mert sem a fundált jövedelmeket terhelő tehertételekkel! a nem fundált jövedelmeket, sem pedig a nem fundált jövedelmeket terhelő tehertételekkel a fundált jövedelmeket csökkenteni nem lehet. így például, ha az adózónak a (4) és (5) bekezdésben részletezett 32.000 P összegű jövedelmét közszolgáltatások és adóssági kamatok címén 8.000 P összegű tehertétel térbeli, amelyből 6.000 P a fundált jövedelmekre, 2.000 P pedig a nem fundált jövedelmekre esik, akkor a jövedelemadót a vagyonérték két ezrelékében megállapított 2.000 P minimális jövedelemadó, és a 24.000 (32.000—8.000) pengő után járó 1.440 P-ből a (5.000—2.000) 3.0Ö0 P összegű nem fundált jövedelemre arányosan eső adótételt 180 P-nek együttes összegében, vagyis 2.180 P-iben kell megállapítani. (f7) Ha a tehertételek közt olyanok is vannak, amelyek a jövedéknek mindkét csoportját terhelik, úgy azokat a két csoport közt arányosan kell felosztani. így például, ha az adózónak a fölbirtokból] és házbirtokból származó jövedelme 27.000 P-t, a szolgálati viszonyból és tantiémből eredő jövedelme pedig 5.000 P-t tesz ki, és a 8.000 P összegű terheik a jövedelemnek mindkét csoportját terhelik, és azok közt fel nem oszthatók, a tehertételeket arányszámítással kell megosztani. Minthogy a tehertételek levonása után fennmaradó 24.000 P adóköteles tiszta jövedelem után a rendes adótétel 1.440 P lenne, amelyből a tantiémadó alá eső javadalmazásból, és a szolgálati viszonyból szár5.000X1.446 mázó 5.000 pengő összes jövedelemre arányosan ^onno 225 P esik, a fundált jövedellem után pedig a legkisebb adótétel állapítandó meg, a nem fundált jävedelemre arányosan kiszámított 225 P, és a 2.000 P legkisebb adótétel együttes összege