Rendeletek tára, 1932

Rendeletek - 413. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1932. évi 167.616. számú rendelete, a vasúton szállított bor-, bormust-, gyümölcsbor- és sörszállítmányok mennyiségének űrmérték szerint való kitüntetése iránt 13.703/1892. sz. a. kiadott „Szabályrendelet" kiegészítéséről. - 414. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1932. évi 163.400. számú körrendelete, az ipartestületekről és az ipartestületek országos központjáról szóló 1932 : VIII. törvénycikk végrehajtási rendéletéről.

1228 414. Í63.4Ö0/Í932 K. M. 82,; kintetében szabadon határozhassanak, mert csak így érhető el a szervezés kérdésének olyan megoldása, amely a szükséges mértékben számol az egyes ipartestületek viszonyaival. Az ipartestületi szék feladatkörét a törvény 25. §-a szabályozza, széles munkateret biztosítva részére. 21. §. Az ipartestületi szék elnökből, alelnökből és legalább három, de legfeljebb öt tagból áll, akiket, valamint ugyanannyi számú póttagot, az ipartestület közgyűlése három évi időtartamra titkos szavazással választ. Az ipartestületi elöljáróság elnöke, alelnöke és tagja az ipartestületi széknek elnöke, alelnöke, illetőleg tagja nem lehet. A megbízatás lejártakor a szék elnöke, alelnöke és tagjai újból választhatók. Kívánatos, hogy a közgyűlés az ipartestületi szék elnökéül, alelnökéül -és tagjaiul (póttagjaiul) az ipartestület kötelékébe tartozó olyan iparosokat válasszon, akiknek személye biztosítékot nyújt az ipartestületi szék eredményes működésére. Az ipartestületi szék a törvény által hatáskörébe utalt ügyekben a közvetlenség alapján tárgyal. Határozatképességéhez az elnökön (alelnökön) felül legalább két tagnak jelenléte szükséges. Ülései nem nyilvánosak, azokon csak az elnök, illetőleg az alelnök elnökölhet, és az ipartestületi szék tagjain és jegyzőjén felül csak a meghívottak vehetnek részt. Az ipartestületi szék elé kerülő ügyekben az érdekeltek meghívása iránt a szék elnöke megfelelően rendelkezik. Az ipartestület tagjai az ipartestületi szék meghívásának eleget kötelesek tenni. Ha valamelyik meghívott fél másodszori meghívásra sem jelenik meg, és elmaradását ki nem menti, az ipartestületi szék jelenléte nélkül is határozhat. A határozatokat az érdekelt felek előtt ki kell hirdetni, és kívánságukra velük írásban is közölni kell. Az ipartestületi szék határozata nem akadálya annak, hogy az érdekeltek ügyüket az elbírálására illetékes hatóság elé vihessék. Az ipartestületi szék által a törvény 30. §-a második bekezdésének 3. pontjában említett fegyelmi büntetésképpen kiszabott pénzbírságokat közigazgatási úton a közadók módjára kell behajtani. A pénzbirságokból befolyt Összeget felerészben szorgalmas tanoncok jutalmazására, felerészben elszegényedett iparosok segélyezésére kell fordítani. Amennyiben az ipartestületi szék működéséről az ipartestület közgyűlésének időközönkint jelentést tesz, annak másolatát az illető kereskedelmi és iparkamarának és az ipartestületek országos központjának meg kell küldeni. 22. §. A törvény 25. §-ának második bekezdése igen jelentékeny feladatkört biztosít az ipartestületi széknek a tisztességtelen verseny eseteiben. Ez a feladatkör kettős. Egyfelől abban áll, hogy az ipartestületi szék azokban az esetekben, amelyekben tudomást szerez arról, hogy az ipartestület tagjai között az üzleti