Rendeletek tára, 1932

Rendeletek - 413. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1932. évi 167.616. számú rendelete, a vasúton szállított bor-, bormust-, gyümölcsbor- és sörszállítmányok mennyiségének űrmérték szerint való kitüntetése iránt 13.703/1892. sz. a. kiadott „Szabályrendelet" kiegészítéséről. - 414. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1932. évi 163.400. számú körrendelete, az ipartestületekről és az ipartestületek országos központjáról szóló 1932 : VIII. törvénycikk végrehajtási rendéletéről.

414. 163.400/1932 K. M. sz. 1229 verseny tisztességét érintő szokás, eljárás, vagy újítás alakul ki, illetőleg, hogy azok egyike vagy másika az iparűzés tisztességét sértő módon jár el, az illetőket meghallgatásuk után eljárásuk helytelenségére figyelmezteti. Amennyiben a figyelmeztetés eredményre vezet, ezzel az ily természetű ügyek befejezést is nyernek. Amennyiben a figyelmeztetésnek eredménye nem volna, az ipartestületi szék a törvény 25. §-ának második bekezdése szerint az illetők ellen az eljárásra illetékes hatóságnál, illetőleg bíróságnál feljelentést adhat be, magánindítványt tehet és felper ességi jogokat gyakorolhat. A tisztességtelen versenyről szóló 1923 : V. törvénycikk 24. §-a magánindítványi jogot ad a versenytársakon kívül a cselekmény által érintett szakmabeli érdekek előmozdítására hivatott belföldi gazdasági testületeknek és szakegyesületeknek is. A törvény említett rendelkezése folytán az ipartestületet is ilyen gazdasági testületnek kell tekinteni. Az ipartestületnek az 1923 : V. te. alapján folyamatba tehető polgári nem peres eljárásról szóló 23.800/1924. számú igazságügyminiszteri rendelet 1. szakaszának negyedik bekezdése szerint ideiglenes intézkedés kérésére joga van. Ezenfelül az 1923 : V. te. ,32. §-ának második bekezdése értelmében az említett testületeknek és szakegyesületeknek az abbanhagyási kérelem tekintetében adott felper ességi jog az ipartestületeket is megilleti, amelyek ezt a jogot az ipartestületi szék által gyakorolják. Ehhez képest az ipartestületi szék is csak közérdekből léphet fel, nem szerepelhet mint valamely magánérdeknek képviselője, és csak abbanhagyást kérhet, kártérítést nem. A tisztességtelen verseny tárgyában indított perek jelentékeny része a kereskedelmi és iparkamarák mellett működő választott bíróságok előtt folyik. Az ipartestületi szék a fentebb említett felperességi jogokat a kamarai választott bíróságok előtt is érvényesítheti. Annak a kérdésnek eldöntése, hogy az ipartestületi szék mint felperes kérheti-e az ítélet közzétételét, a megtévesztő eszközök megsemmisítését, és evégből kérhet-e zárlatot stb., szintén attól függ, hogy az úgynevezett mellékigény a közérdek, illetőleg a magánérdek védelmét vagy biztosítását, esetleg mindkettőét célozza-e. Az ipartestülefi munkaügyi bizottság. 23. §. A törvény 26. §-ia lehetővé teszi, hogy az ipartestületek az ipari alkalmazottak bevonásával a munkaviszonyból származó közös érdekű ügyek megbeszélése és együttes megállapodások létesítése céljából munkaügyi bizottságot létesíthessenek. A bizottság, célját tekintve, csak paritásos alapon létesíthető, és ezért a szakasz előírja, hogy ebben a bizottságban a munkaadóknak és az alkalmazottaknak egyenlő képviseletet kell biztosítani. 78*