Rendeletek tára, 1931

Rendeletek - 317. A m. kir. minisztérium 1931. évi 6.910. M. E. számú rendelete, a Magyar Királyság és a Német Birodalom között Genfben, 1931. évi július hó 18. napján aláirt Kereskedelmi Szerződés életbelépéséről.

1564 317. 6.910/1931. M. E. sz. alatt szokásos használatra szolgáló felszerelést beleértve, és a viszszaszállításra hat havi határidő engedélyezése mellett; f) áruminták és mustrák a vámalakiságok egyszerűsítésére vonatkozólag az 1923. évi november hó 3-án Genfben aláírt nemzetközi egyezmény előírása szerint a visszaszállításra hat havi határidő engedélyezése mellett, mely az illetékes hatóságok által kérelemre meghosszabbítható. Oly nemesfémáruk, amelyeket kereskedelmi utazók mintaként előjegyzési eljárásban visznek be, a fémjelzés kötelezettsége alól kérelem alapján mentesítendők, ha megfelelő biztosíték adatik, mely azonban a vám, és egyéb közszolgáltatások összegét meg nem haladhatja. A biztosíték jótállás révén is adható. Ha a minták nem szállíttatnak ki kellő időben, úgy a letett biztosíték elvész, ami nem érinti a törvények által előírt büntetést. 14. cikk. Mindkét Szerződő Fél meg fogja jelölni azokat a hatóságokat, amelyek hivatottak és kötelesek lesznek arra, hogy a vámtarifa tételei tekintetében, és arra nézve, hogy kifejezetten megjelölt áruk melyik vámtétel alá esnek, kötelező joghatályú felvilágosítást adjanak. 15. cikk. Az egyik Szerződő Fél termékeinek a másik Szerződő Fél területére való bevitelénél általában nem fognak származási bizonyítványok követeltetni. Mindazonáltal, ha az egyik Szerződő Fél valamely harmadik ország termékeit magasabb közszolgáltatásoknak veti alá, mint a másik Fél termékeit, vagy ha egy harmadik ország áruit oly tilalmaknak és korlátozásoknak veti alá, melyeknek a másik Fél termékei nincsenek alávetve, jogában áll, ha ennek szüksége fennforog, a másik Fél termékeire a mérsékelt közszolgáltatások alkalmazását, vagy ezen áruk behozatalának megengedését származási bizonyítvány bemutatásától függővé tenni. A Szerződő Felek kötelezettséget vállalnak arról való gondoskodásra, hogy a származási bizonyítványok kiadásánál felesleges alakiságok a kereskedelmet ne gátolják. A származási bizonyítványokat kiállíthatják a feladás helyén lévő vámhivatalok, úgy a belterületen, mint a határon, vagy pedig az illetékes ipari, kereskedelmi, vagy mezőgazdasági kamara. A két kormány megállapodhatik abban, hogy a származási bizonyítványok kiállításának joga a két ország egyikének valamely fentebb nem jelzett szervére, vagy gazdasági egyesülésére is átruháztassék. Ha a származási bizonyítványokat nem egy erre feljogosított állami hatóság állítja ki, a rendeltetési ország kormánya kívánhatja, hogy azokat az áruk elküldési helyére illetékes saját