Rendeletek tára, 1929

Rendeletek - 79. A m. kir. földmívelésügyi miniszter 1929. évi 2.000/II. számú rendelete, a bor előállításának, kezelésének és forgalmának szabályozásáról és a borhamisítás tilalmazásáról szóló 1924 : IX. törvénycikk, valamint e törvény egyes rendelkezéseit kiegészítő, illetve módosító 1929 : X. törvénycikk végrehajtásáról.

358 79. 2.000/1929. F. M. sz. helyről származó borokból 65%-nál kevesebb használtatott fel, vagy ha a házasított bor a házasítás folytán az alapanyagát képező bornak jellegzetes tulajdonságait elvesztette, úgy a házasított bor csupán általános elnevezéssel (pl. asztali bor, pecsenyebor stb.) hozható forgalomba, és annak valamely borvidékre vagy termőhelyre utaló megjelölése tilos. Az azonos szőlőfajtákból szűrt borok házasítása esetén a házasított bor — tekintet nélkül arra, hogy a házasításhoz felhasznált borok egyazon, vagy különböző borvidéken vagy termőhelyen szüreteltettek-e — szőlőfajtára utaló elnevezéssel (rizling, ezerjó stb.) mindenkor forgalomba hozható. Különböző szőlőfajtákból szűrt borok házasítása esetén a házasított bor mindig csak általános elnevezéssel (pl. asztali bor, pecsenyebor stb.) hozható forgalomba, és annak valamely szőlőfajtára utaló megjelölése tilos. 38. §. Vörösbor. Siller (kástélyos) bor. A Bt. 10. §-a értelmében vörösbor néven csak olyan bort szabad forgalomba hozni, amely kékszőlő levének a héjakon (törkölyön) történt erjesztése útján származik, siller (kástélyos) bor néven pedig csak olyan bort, amelyet kékszőlő levéből, de héjakon (törkölyön) való erjesztés nélkül szűrtek. A héjak alatt nemcsak kizárólag a héjakat, hanem a kocsányokat is érteni kell. Azzal, hogy a törvény a vörösbor készítésének lényegét a héjakon (törkölyön) való erjesztésben jelöli meg, az elismert minőségű vörösborokat kívánja megvédeni a silíerborokkal szemben. A vörösbor fogalma ugyanis nemcsak azt jelenti, hogy a bor színe vörös, hanem annak belső tartalma (kémiai összetétele) is lényegesen eltér a nem vörösborokétól. A vörösbor ezen összetételét a héjakon (törkölyön) történő hosszabb erjesztéssel nyeri. A siller (kástélyos)'bor fogalmát a törvény szintén a kékszőlő levéhez köti, ennél azonban már nem kellék a héjakon történő erjesztés. A rendszerint világosvörösszínű sillerbort vörösbor néven forgalombahozni tilos. A Bt. 2. §. 14. pontja a fehérboroknak vörösborral valá házasítását tiltja, ezen tilalom természetszerűleg kiterjed vörösboroknak oly borokkal való házasítására is, amelyeket fehéres kékszőlőből vegyesen, akár héjakon történő erjesztéssel, akár a nélkül állítottak elő. 39. §. Közvetlenül (direkt) termő amerikai szőlőből szűrt borok. A Bt. 11. §-a előírja, hogy az úgynevezett közvetlenül (direkt) termő amerikai szőlőből (pl. Delavare, Noah, Jacquez stb.) szűrt borok, csak az illető közvetlenül termő fajta neve alatt hozhatók