Rendeletek tára, 1929

Rendeletek - 79. A m. kir. földmívelésügyi miniszter 1929. évi 2.000/II. számú rendelete, a bor előállításának, kezelésének és forgalmának szabályozásáról és a borhamisítás tilalmazásáról szóló 1924 : IX. törvénycikk, valamint e törvény egyes rendelkezéseit kiegészítő, illetve módosító 1929 : X. törvénycikk végrehajtásáról.

79. 2.000/1929. F. M. ez. 359 forgalomba. Az ilyen szőlőből szűrt borok jellege és kémiai összetétele ugyanis a hazai fajtákból szűrt borok jellegétől és összetételétől lényegesen eltér, és az utóbbiaknál jóval értéktelenebb minőségű. A közvetlenül (direkt) termő amerikai szőlőből szűrt borokat borvidékre, helységre vagy termőhelyre utaló megjelöléssel tilos forgalomba hozni. Ezen boroknak direkttermő szőlőfajtákból való származását címkéken, kötleveleken, levelezésben, számlákon stb. mindenkor pontosan meg kell jelölni (Pl. Delavare, Noah stb.). Hazai szőlőfajtákból szűrt boroknak direkttermő szőlőfajtákból származó borokkal való házasítása esetén a házasított bort csak a direkttermő szőlőfajta megjelölése mellett szabad forgalomba hozni (pl. Delavare borral kevert fehér asztali bor stb.). 40. §. Külföldi borok. • A Bt. 13. §-a értelmében a magyar bortörvény rendelkezései az irányadók a vámkülföldről behozott mustra, borra, törkölyborra, gyógyborra, pezsgőre, habzóborra és borpárlatra (börszeszre), illetőleg ezeknek hamisítványaira is. Az egyenlő elbánás elve követeli, hogy oly italokat, amelyeknek előállítása nálunk tiltva van, más államokból importálva se lehessen nálunk forgalomba hozni, illetve hogy a külföldi származású italok a hazai származású italokkal szemben kedvezőbb elbánásban, vagy enyhébb elbírálásban ne részesüljenek. Mindazonáltal indokolt, hogy bizonyos általánosan ismert és elterjedt külföldi csemegeborok hazánkba akkor is behozhatok, illetve itt forgalomba hozhatók legyenek, ha előállításuk oly eljárás szerint történik, amely nálunk nincs ugyan megengedve, de amelyet a származási ország jogszabályai kifejezetten megengednek. A Bt. 13. §-a világosan előírja, hogy e tekintetben kivételt az egyes külföldi bortermő országoknak csak azok a csemegebor-különlegességei képezhetnek, amelyek a világpiacon már eddig is általánosan ismertek (Cherry, Malaga, Madeira, Marsala, Port borok stb.). Ha tehát ezen külföldi csemegeborok készítéséhez az illető állam jogszabályai ipari szesznek, vagy esetleg nálunk tiltott más anyagnak a használatát megengedik is, ez azok behozatalának s itteni forgalombahozatalának akadályául nem szolgálhat akkor, ha azok szesztartalma a 22-5 térfogat %-ot meg nem haladja. Minthogy a törvény fenti rendelkezése csakis a valódi külföldi borkülönlegességeket kívánja védelemben részesíteni, nyilvánvaló, hogy ezen védelmet az említett külföldi borkülönlegességeknek sem belföldön, sem más országban előállított utánzatai nem élvezhetik.