Rendeletek tára, 1927

Rendeletek - 175. A m. kir. pénzügymmiszter 1927. évi 30.000. számú körrendelete, a kereseti adóról szóló 300/1927. P. M. számú Hivatalos Összeállítás végrehajtásáról.

500 175. 30.000/1927. P. Ü. M. sz. más vállalat alkalmazottainak a szokásos borravalókból származó jövedelme, vagy a községi és körjegyzőknek a magánmunkálatokból származó jövedelme, a gazdatiszteknek vagy egyéb gazdasági alkalmazottaknak az illetménykiegészítésképen átengedett földterület használatából, vagy az állattartásból származó jövedelme, vagy a házfelügyelőknek a kapupénzekből származó jövedelme stb. (1. a 16. §. (1) bekezdését és az ahhoz fűzött utasítást). (2) Ha valamely ipari alkalmazott (pl. szabósegéd, cipészsegéd stb.) a saját számlájára otthon végzendő munkát vállal a felektől, akkor az ebből eredő jövedelme nem tekinthető szolgálati illetménynek, hanem ez után, mint külön adótárgyul szolgáló önálló ipari foglalkozásból származó jövedelem után a 2. §. 1. pontja alapján általános kereseti adóval kell megadóztatni. (3) Az elsőfokú iparhatóság előtt, vagy ahol iparhatóság nincsen, a községi elöljáróság előtt az ipartörvény (1884. évi XVII., valamint az ennek módosításáról szóló 1922. évi XII. t.-c.) rendelkezései szerint szerződtetett tanoncnak a tanszerződésben meghatározott tanviszonya a kereseti adó szempontjából sem szolgálati, sem munkabér viszonynak nem tekinthető. Ehhez képest a munkaadó (vállalkozó) nem köteles a szabályszerűen szerződtetett tanonc után a tanviszony tartama alatt kereseti adót fizetni. (4) A hajós alkalmazottak adókötölezettségére nézve a következők az irányadók : 1. kereseti adót kell fizetni : a) a Magyarország területén lakó parti alkalmazottak után. Ezek közé tartoznak a hajóhidakon lakó alkalmazottak is ; b) a Magyarország területén lakó hajósalkalmazottak után ; c) a parton lakással nem bíró, hanem állandóan a mozgó járműveken lakó hajósalkalmazottak közül azok után, akik magyar állampolgárok ; 2. a kereseti adót a Magyarországra nézve pengőben megállapított fizetési fokozatok szerinti összilletmény után kell fizetni. Az a körülmény tehát, hogy valamely alkalmazott a külföldön teljesített szolgálatának tartamára külföldi valutában kapja az illetményét, az adó megállapítása szempontjából közömbös ; 3. a többféle címen adott mellékilletmények közül csupán azok nem esnek kereseti adó alá, amelyeknek az a rendeltetésük, hogy az alkalmazottak azokból a szolgálatból kifolyólag felmerülő kiadásokat fedezzék.