Rendeletek tára, 1927

Rendeletek - 175. A m. kir. pénzügymmiszter 1927. évi 30.000. számú körrendelete, a kereseti adóról szóló 300/1927. P. M. számú Hivatalos Összeállítás végrehajtásáról.

175. 30.000/1927. P. Ü. M. sz. 501 (2) Ha azonban a külföldi munkaadótól élvezett illetményt nem valamely itteni pénztár, illetőleg a külföldinek itteni állandó megbízottja fizeti, az illetmény után általános kereseti adót kell fizetni. 4. §. Nem tartoznak kereseti adó alá : 1. a földadó alanyainál a mező- és erdőgazdasági termelés, szőllő* és kertmívelés, továbbá az ezekkel kapcsolatos mellékiparágak jövedelmei, ha ezek a saját nyers termékeiknek ipari feldolgozás nélkül- való eladására szorítkoznak ; Ut. (1) A földadó alanya a földadóról szóló 1927. évi 100. P. M. számú H. Ö. 6. §-a szerint a tényleges birtokos. Ilyennek tekintendő a tulajdonos, haszonélvezet esetében a haszonélvező, örökbérlet esetében az örökbérlő. Kétség esetében a telekkönyvi tulajdonos tekintendő tényleges birtokosnak. Miután pedig ezt a kérdést a földadó kivetésénél kell eldönteni, ennélfogva *az általános kereseti adó kivetése során csak arra kell figyelemmel lenni, hogy kinek a terhére vetették, illetőleg vetik ki a földadót. Éhhez képest nem esik általános kereseti adó alá a földbirtok helyesebb megoszlását szabályozó rendelkezésekről szóló 1920 : XXXVI. t,-c. 61. §-ában említett járadéktelkesnek a járadéktelekből származó jövedelme, mert a földadóról szóló 1927; évi 100. P. M. számú H. ö. 6. §-ának (3) bekezdése szerint a földadót a járadéktelkes terhére kell kivetni. (3) Az általános kereseti adó alól az a jövedelem mentes, amely a föld terményeinek ipari feldolgozás nélkül való értékesítéséből származik. Arra nézve, hogy ipari feldolgozás alatt mit kell érteni, részletes utasítást adni az esetek számtalan változata miatt nem lehet, hanem ezt a körülményt esetről-esetre kell elbírálni. Némi tájékoztatás gyanánt rámutatok arra, hogy nem tekinthető ipari feldolgozásnak, s így nincs általános kereseti adó kivetésének helye, ha pl. az őstermelő tényleges birtokos a saját gazdaságából származó tejet bárminő módon (vajnak, túrónak stb.) feldolgozza és, elárusít ja, feltéve, hogy ez a feldolgozás az üzemméreteinél fogva mezőgazdasági iparvállalatnak nem minősíthető (pl. sajtgyár) ; ha a mezőgazdasági terményeket, gabona- vagy takarmányneműeket, kereskedelmi, kerti- vagy kapásnövényeket, vagy nádat, gyékényt stb. eredeti nyers vagy szárított állapotban, illetőleg a gazdaság körében szokásos alakban a helyszínén vagy piaci úton elárusítja ; vagy pl. cirokból házilag seprőt köt, kenderből vagy lenből ugyancsak házilag vásznat sző és azt eladja ; ha a saját szőllőjének termését akár eredeti alakjában, akár mint mustot, bort, törkölyt akár nagyban, akár zárt palackokban kicsiny-