Rendeletek tára, 1927
Rendeletek - 361. A m. kir. belügyminiszter 1927. évi 45.182. számú körrendelete, az önkormányzati tstületek háztartásának hatályosabb ellenőrzése tárgyában 42.200/1927. B. M. szám alatt kiadott végrehajtási utasítás némely rendelkezéseinek értelmezéséről.
361. 45.182/1927. B. M. sz. 2329 361. A m. kir. belügyminiszter 1927. évi 45.182. számú körrendelete, az önkormányztát testületek háztartásának hatályosabb ellenőrzése tárgyában 42.200/1927. B. M. szám alatt kiaáott végrehajtási utasítás némely rendelkezéseinek értelmezéséről. A Magyar Városok Országos Kongresszusa, valamint több törvényhatósági és rend. tanácsú város tanácsa az. önkormányzati testületek háztartásának hatályosabb ellenőrzése tárgyában «t pénzügyminiszter úrral egyetértően 42.200/1927. B. M. szám alatt kiadott körrendeletem (Magy. Rend. Tára 1927. évf. 1539. o.) némely rendelkezéseinek értelmezése, illetőleg megváltoztatása iránt felterjesztéssel fordult hozzám. A felterjesztések egyebek között rámutatnak azokra az okokra, amelyek az 1928. évi költségvetésnek a törvényben előírt határidőre való elkészítését és felterjesztését akadályozzák. Ez irányban az 1927. évi 44.535. szám alatt kiadott körrendeletemben már közöltem, hogy miután a költségvetések letárgyalására és felterjesztésére előírt határidőket az idézett törvény 42. és 43. §-ai állapítják meg, e határidőket a magam részéről meg nem változtathatom. A felterjesztések arra irányulnak továbbá, hogy a megelőző évi pénzmaradványnak fedezetül való előirányzását (42.200/1927. B. M. sz. körrendelet II. fejezet A. 10. pont) ne kívánjam, miután a pénzmaradvány a be nem folyt követelésekkel együtt a hátralékos tartozások fedezésére, a zárszámadási felesleg pedig értékcsökkenési tartalékalapul szolgál. Ezt az álláspontot nem tehetem magamévá, a pénzmaradványnak' a költségvetésbe fedezetül való felvételét a fővárosra nézve az 1872 : XXXVI. t.-c. 91. §-a, a törvényhatósági és rend. tanácsú városokra (valamint a nagy- és kisközségekre) nézve pedig az 1886 : XXII. t.-c. 124. §-a elrendeli, és így a körrendelet a törvénnyel összhangban lévő rendelkezésének jövőre is érvényt kell szerezni. A felterjesztések egyébként annyiban is tévesek, hogy a pénzmaradvány a hátralékos tartozások fedezésére szükséges. A tapasztalás ugyanis azt bizonyítja, hogy a zárszámadásban kimutatott kiadási hátralékok a városnak esedékessé vált és az év végéig be nem folyt követeléseiből (bevételi hátralékok) bőségesen fedezhetők, amennyiben az utóbbiak a város hátralékos kiadásait rendszerint többszörösen felülmúlják. A törvény a pénzmaradványnak fedezetül való előirányzását azért követeli, mért ily módon azt a többletet, amely egy számadási évben a város gazdálkodásának, javadalmainak stb. az előirányzattal szemben kedvezőbb alakulásából áll elő, az adófizető lakos-