Rendeletek tára, 1927
Rendeletek - 331. A m. kir. pénzügyminiszter 1927. évi 40.000. számú rendelete, a társulati adóról szóló 1927. évi 400. P. M. számú Hivatalos Összeállítás végrehajtásáról.
331. 40.000/1927. P. Ü. M. sz. 1809 pénzügyminiszterei megállapodást fognak létesíteni az ilyen vállalatok jövedelmeinek, illetve hozadékainak mérvadó felosztása tekintetében." (7) A magyar-osztrák egyezménynek most idézett cikke alapján pótegyezmény jött létre, amelynek rendelkezései az 1925. évi 169.350. számú körrendeletbe foglalva még 1925. évi december hó 28-án közzététettek, és az összes pénzügyi hatóságokkal közöltettek. A pótegyezmény rendelkezései a következők : 1. A másik államban levő ipartelep eladási telepének megadóztatásánál az eladási telepen megadóztatandó kereskedelmi nyereséget annak az össznyeresegnek egyharmad részével kell felvenni, amely az eladási telep által közvetített, eladás mellett áll elő. Amennyiben az eladási telep a bevásárlást is végzi, akkor ez a rész a felére emelkedik. Ha az egyik államban lévő fióktelep a bevásárlást, a másik államban levő üzlettelep pedig az eladást végzi, akkor az ezzel a kereskedelmi tevékenységgel elért össznyereséget egyenlő arányban kell felosztani. A két üzlettelep közös tevékenységével elért, és a két állam között felosztandó nyereséget a közös tevékenységgel elért nyers bevételnek a vállalat összes nyers bevételéhez való arányában kell a vállalatoknak összjövedelméből kiszámítani. Amennyiben a nyereség kizárólag a két államban levő üzlettelep egyikének a tevékenysége folytán áll elő, akkor azt, az ezen tevékenység folytán elért nyers bevételnek a vállalat összes nyers bevételéhez való arányában kell az összjövedelemből kiszámítani. Abban az államban, amelyben valamely társulati adó alá eső vállalatnak üzletvezetősége egyedül, avagy ez és egyéb üzlettelepe van, a nyereség az összjövedelem egytizedénél kevesebb nem lehet. A két állam, adóhatóságai a felosztást egyetértően nyereség és veszteségszámla szerint is eszközölhetik, ha az ilyen osztás előreláthatólag nem tér el lényegesen az előbb említett felosztási mértékek alkalmazása mellett várható eredményektől. 2. Az előző, bekezdésnek megfelelő számításoknál a különböző értékre szóló nyersbevételek az adóztatásra irányadó gazdasági időszakban a bécsi jegyzéseknek átlagárfolyamán (budapesti kifizetés középárfolyamán) veendők számba. Az átlagszámítás alapjául az irányadó időszak minden hónapjának 1., 11. és 21-iki árfolyama veendő. Ha a megjelölt napok valamelyikén nem volt jegyzés, akkor az ezt a napot követő jegyzés irányadó. Mindkét fél megfelelőnek tartja, hogy a különböző értékre szóló jövedelmi összegek a mérlegkészítés napjának árfolyamán számíttassanak át. 3. Ha valamely fiók a másik állam területén fekvő fiók javára másféle tevékenységet fejt ki, mint amely a fen-