Rendeletek tára, 1927

Rendeletek - 331. A m. kir. pénzügyminiszter 1927. évi 40.000. számú rendelete, a társulati adóról szóló 1927. évi 400. P. M. számú Hivatalos Összeállítás végrehajtásáról.

1810 331. 40.000/1927. P. Ü. M. sz. tebb felsorolt esetek közé tartozik, akkor abban az államban, amelyben a következő tevékenységét folytatja, a szokásos közvetítési jutalékot kell nyereség gyanánt felvenni. 4. Ha a fentebbi szabályok nyilvánvalóan ellentmondanak a tényleges jövedelmezőségi arányoknak, a két pénzügyminiszter más felosztási mértékben állapodhatik meg. 5. A hitelintézetek fiókjainál a vállalat összjövedelmének az a része tekintendő a fiók jövedelmének, amely a fiók személyi kiadásai, és a vállalat összes személyi kiadásai közt levő aránynak megfelel. A biztosító társaságok fiókjainál a felosztás a biztosító társaság fiókjára eső díjbevételeknek a vállalat összes díjbevételeihez való arányában történik. (8) Az előző bekezdésben közölt pótmegállapodás tényleges alkalmazására vonatkozólag elrendelem, hogy annak 1. pont utolsó mondata értelmében egyelőre a nyereségveszteségszámlák alapján kell az adókivetésnél eljárni, és az 1—3. pontok különleges alkalmazására csak akkor kerül sor, ha azok alkalmazását a vállalat kéri, és kellő igazolást szolgáltat, vagy ha azok alkalmazása a magyar adóztatás érdekében a nyereség-veszteségszámlával szemben kívána-, tosnak látszik. Az 5. pont rendelkezései azonban feltétlenül alkalmazandók, és erre vonatkozólag a vállalatok kötelesek a szükséges adatokat beszolgáltatni. (9) Tekintettel arra, hogy a (7) bekezdésben közölt pótegyezmény végrehajtása tekintetében az osztrák pénzügyminisztériummal még kiegészítő tárgyalások folynak, a m. kir. adóhivatal köteles a pótegyezmény alkalmazásával történő adókivetés előtt az adókivetési határozat tervezetét további rendelkezésig minden esetben jelentés kíséretében a pénzügyigazgatóság útján a pénzügyminisztériumba felterjeszteni. " (10) Amennyiben valamely vállalatra nézve a viszonosság alkalmazása tekintetében kétely vagy vita merülne fel, az adó kivetése előtt a pénzügyminisztérium utasítását kell kikérni. (11) Hogy a kétszeres adóztatást azon államok területéről folyó jövedelmek tekintetében is elkerülhetővé tegyem, amelyekkel viszonosság nem áll fenn, továbbá, hogy a magyar vállalatok számára a Magyarországtól elszakított területeken levő érdekeltségeik megtartását a kétszeres adózás veszedelme nélkül lehetővé tegyem, a jelen szakasz (2) bekezdése alapján a külföldről folyó jövedelmek megadóztatására nézve a következőket rendelem : 1. A magyarországi vállalat külföldön levő telepe útján folytatott üzletéből és külföldi ingatlanaiból származó jövedelme után Magyarországon nem tartozik társulati adót