Rendeletek tára, 1927

Rendeletek - 186. A m. kir. pénzügyminiszter 1927. évi 20.000. számú rendelete, a házadóról szóló hivatalos összeállítás végrehajtásáról.

186. 20.000/1927. P. t. M. s«.. ;4259 (2) Abban az esetben, ha az időszaki lakást a haszna­lati idő egy részében maga a tulajdonos használja, más részében pedig bérbeadja, a házadó alapjául szolgál : 1. az egész lakás után a 16. §. szerint megállapított haszonérték, amelyből azonban le kell vonni a bérbeadott helyiségekre a bérbeadás tartamára aránylag eső részt, továbbá 2. & m bérbeadott helyiségekért tényleg fizetett bér', ille­tőleg a bútorozott szobákért fizetett bér 70%-a. Például : egy 3 lakrészből és 2 mellékhelyiségből álló nyári lakás haszon­értéke" évi 180 pengőben állapíttatott meg. A tulajdonos a lakásból 2 bútorozott szobát július és augusztus hónapra összesen 200 pengő bérért bérbeadott. Az adóalap lesz : a 180 pengő haszonértékből a két bérbeadott szobára 120 pengő, a ket hónapra pedig 120 /6=20 pengő esik ; adóalapul veendő tehát (180—2#) 160 pengő haszonérték és a 200 pengő tényleges bérnek 70%-a, vagyis 140 pengő, együtt 300 pengő. Ha pedig a két szoba 200 pengőért bútorozatlanul adatott bérbe, akkor az adóalap 160 és 200 pengő, vagyis 360 pengő. (5) A nyers házbérjövedelmet mindannak az ellenszolgálta­tásnak együttes értékösszege alkotja, amelyet a bérlő a bérlet­tárgy használata fejében bér címén készpénzben vagy természet­ben, esetleg munkateljesítményben leróni tartozik. Ut. (1) A nyers házbérjövedelemhez számítandó : .1. a készpénzben kikötött és szoros értelemben vett házbér ; 2. a bérlő által természetben teljesített bármilyen szol­gáltatás, továbbá a házbirtokos helyett fizetett kárbiztosítási díjak, köz- és magánjogi terhek, ú. m. adók, illetékek, adós­sági kamatok stb. ; 3. a meghatározott időtartamra szóló bérletnél az az összeg, amelyet a bérlő a házbirtokos részére a bérleti jog­viszonyból kifolyólag egyszersmindenkorra fizet ; 4. az az összeg, amelyet a bérlő a vízvezetéknek, a villany- vagy gázvezetéknek, a fűtőtesteknek, vagy a köz­ponti fútőfelszerelésnek a használata fejében, továbbá az udvartér vagy a kapualj világítása vagy tisztogatása, szemét­kihordás vagy más efféle címen a házbirtokosnak külön fizet ; 5. az az összeg, amelyet a bérlő a házbirtokossal (bérbe­adóval) történt megállapodás szerint a sajátjából a bérbe­vett épületnek, illetőleg helyiségeknek felépítésére, állandó átalakítására, vagy jókarba hozatalára oly feltétel mellett fordított, hogy a bérlő ennek fejében aránylag kevesebb házbért köteles fizetni, mint amennyit fizetne abban az eset­ben, ha ezt a befektetést nem eszközölte volna ;

Next

/
Thumbnails
Contents