Rendeletek tára, 1927

Rendeletek - 186. A m. kir. pénzügyminiszter 1927. évi 20.000. számú rendelete, a házadóról szóló hivatalos összeállítás végrehajtásáról.

1260 186. 20.000/1927. P. Ü. M. at. 6. általában minden olyan szolgáltatás, amelyet a bérlő a házbirtokos helyett teljesít. (2) Ha az előző bekezdés 5. pontjában említett építési, átalakítási stb. költség visszatérítését a szerződő felek több évre osztották fel, a költségeknek csak az a része számítható a nyers házbérjövedelemhez, amely a megállapított felosztás szerint az illető évre esik. Ugyanilyen módon kell felosztani az (1) bekezdés 3. pontjában említett összeget is. (3) Ha a szolgáltatás nem pénzből, hanem más gazdasági javakból, vagy munkateljesítményből áll, azt a közönséges piaci, illetőleg napi értékkel kell pénzre átszámítani. Az át-" számításra a novemberi árak és értékek az irányadók. (6) Az épület bármely részének hirdetés céljaira történt bérbeadásából, továbbá a kapualjak és udvarterek bérbeadásából származó nyers jövedelem a házadó ^lapjához számít. Ut. (1) Az udvartér bérbeadásából származó jövedelem házadó alá esik arra való tekintet nélkül, hogy az udvartér a ház valamely részével kapcsolatban, vagy pedig külön, önállóan van bérbeadva. Az ideiglenes adómentesség erre a bérre természetesen nem terjed ki. (2) Házadó alá esik mindaz a bevétel, amelyet a tulajdonos a ház bármely alkotó részének, tehát az épület falainak, vagy a háztetőnek hirdetés céljára való bérbeadásáért kap. Az udvarteret körülvevő kerítés az udvartér alkotó része, ennélfogva a kerítésnek hirdetési célokra való bérbeadásából származó bevétel szintén a házadó alapjához számítandó. (3) Az állandóan adómentes épület valamely részének hirdetés céljára való bérbeadásából származó nyers jövedelem a 4. §. (1) bekezdéséhez fűzött utasítás (3) bekezdése szerint — más adóköteles jövedelem hiányában — maga szolgál adóalapul. (7) Nem számítandó a nyers házbérjövedelembe : 1. a bérlőt terhelő közüzemi pótlék, a külön szedett házbérfillér (lakásadó), és minden olyan közszolgáltatás, amelyet a község /város) a bérlőtől a bérbeadó útján szed be ; Ut. (1) „Közüzemi pótlék" alatt azt a szolgáltatást kell érteni, amelyet a bérlő a lakásrendelet alapján a béren felül a háztulajdonos (bérbeadó) által fizetett közüzemi költségek megtérítése fejében a háztulajdonos (bérbeadó) részéré teljesíteni tartozik. Kizárólag a béren felül külön fizetett közüzemi pótlék adómentes, azonban a nyers házbérjövedelemből ezen a címen nincs levonásnak helye. (2) A közüzemi pótlék adómentessége nem függ attól, hogy az épület a lakásrendelet bérkorlátozó hatálya alá tar-