Rendeletek tára, 1927

Rendeletek - 181. A m. kir. pénzügyminiszter 1927. évi 57.900. számú rendelete, az egyes adók és illetékek mérsékléséről stb. szóló 1927 : V. törvénycikknek az illetékekre, a díjakra és az értékpapírforgalmi adóra vonatkozó rendelkezései életbeléptetéséről.

181. 57.900/1927. P. Ü. M. az. 1219 5.000 I D-ig 1-6% 20.000 ?» 1-7% 50.000 í) V8% 100.000 j) 1-9% . 2-0% halad, a jogerős végítélet után, kivéve az 1914 : XLI1I. t.-c. 11. §-ában, 12. §-a (1) bekezdésében és 13. §-a (3) bekezdésében felsoroltakat, a per vagy az eljárás tárgyának értékéhez képest: 2.000 P-n felül 5.000 „ „ 20.000 „ 50.000 „ 100.000 „ illetéket kell kiszabás alapján pénzben fizetni." (4) A (3) bekezdés szerint fizetendő ítéleti illeték alapját hússzal maradvány nélkül osztható számra kell kikerekíteni olyan módon, hogy a 10 pengőnél kisebb maradványösszeg figyelmen kívül marad, a 10 pengő vagy ennél nagyobb maradványösszeg pedig teljes 20 pengőnek vétetik. (5) Az 1920 : XXIV. t.-c. 33. §-ában (az 1926. évi 163.600. számü pénzügyminiszteri rendelet 51. §-ában) megállapított értékhatárok helyébe az Í927. évi május hó 16-tól kezdve a következő értékhatárok lépnek: „Ha a per vagy eljárás tárgya nem. valamely megbecsülhető vagyonjogi igény, annak értékéül: 1. a járásbírósági eljárásban 1.000 P-t; 2. a törvényszéki eljárásban 2.000 P-t kell venni." (6) Az (5) bekezdésben említett esetekben ítéleti illeték fejében az 1927. évi május hó 16-tól kezdve a járásbírósági eljárásban 15 P-t, a törvényszéki eljárásban 30 P-t kell bélyeggel leróni. (7) Az 1920 : XXIV. t.-c. 34. §. (2) és (6) bekezdésében (az 1926. évi 163.600. számú pénzügyminiszteri rendelet 71. §. (1) bekezdésében) megállapított értékhatár helyébe az 1927. évi május hó 16-tól kezdve 2.000 P értékhatár lép. (8) Az 1920 : XXIV. t.-c. 33. §-át (az 1926. évi 163.6000 számú pénzügyminiszteri rendelet 71. §. (2) bekezdését) az 1927. évi május hó 16-tól kezdve azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az egyességi illetéket 30 P-ig kell bélyeggel leróni. ( 7. §. (1) Ha az 1927. évi május hó 16. előtt hozott elsőfokú határozat után a határozati illetéket bélyeggel azért nem rótták le, mert a határozati illeték a per vagy eljárás tárgyának értéke szerint akkor még kiszabás alá esett, a felsőbb fokon hozott végső határozat akkor is illetékkiszabás alá esik, ha azt az 1927. évi május hó 15. után hozta a bíróság, és a jelen rendelet szerint az olyan értékű perben vagy eljárásban már az elsőfokú határozat után bélyeggel kellene a határozati illetéket leróni. (2) Viszont, ha az 1927. évi május hó 16. előtt hozott elsőfokú határozat után a határozati illetéket a per vagy eljárás tárgyának értéke szerint az akkori szabályok szerint bélyeggel le kellett róni, az 1927. évi május hó 15, után hozott felsőbbfokú végső határozat után akkor sincs illetékkiszabásnak helye, ha a jelen rendelet 77*