Rendeletek tára, 1926

Rendeletek - 6. A m. kir. minisztérium 1926. évi 1.410. M. E. számú rendelete, a csődönkivüli kényszeregyességi eljárásról.

6. 1.410/1926. M. E. sz. 13 vagyonfelügyelő kifogást tesz. A vagyonfelügyelő a befolyó pénz átvételét, fizetések vagy más kötelezettségek teljesítését magának tarthatja fenn ; a magánegyesség létrehozására rendelkezésre álló határidő (26. §.) tartama alatt ez az utóbbi rendelkezés nem nyer alkalmazást. Oly cselekmény, amelyet az adós az első bekezdés ellenére, vagy a második bekezdés esetében a vagyonfelügyelő hozzájárulása nélkül, vagy kifogása avagy fenntartása ellenére végzett, az egyességi eljárás befejezetté nyilvánításának előfeltétele alatt (84. §.) a hitelezők irányában hatálytalan. Megfelelően állanak az oly jóhiszemű harmadik személyek javára szóló szabályok, akik nem jogosult, személytől visszterhes ügylettel szereznek jogot. Az előbbi bekezdés alapján beálló hatálytalanságot nem lehet többé érvényesíteni attól az időponttól számított hat hó eltelte után, amikor a hitelező a hatálytalanság érvényesíthetŐvé váltáról tudomást szerzett. Az eljárás befejezetté nyilvánításától számított tíz év eltelte után a hatálytalanságot többé egyáltalában nem lehet érvényesíteni. A hat hónapi határidő folyására az elévülés szabályai megfelelően állanak. Az adósnak szabad rendelkezésre igénye van oly összegre, amely a saját és ama személyeknek tartására szükséges, akiket ő jogszabálynál fogva eltartani köteles. A valóságban befolyó tiszta jövedelemnek háromnegyed részénél többet azonban e célra nem lehet igénybe venni. Az eljárás megindításának joghatálya az adós ellen foganatosított jogcselekményekre. 21. §. Az egyességi eljárás megindításától kezdve az adós vagyonához tartozó dolgokra és jogokra végrehajtást — ideértve a zárlatot és a szoros zárt is — elrendelni vagy foganatosítani nem lehet. Ez a rendelkezés azonban nem gátolja, hogy a bérbeadó, vagy a haszonbérbeadó kérelmére a törvényes zálogjoggal terhelt ingókra a bíróság az 1881 :LX. t.-c. 225. §-a alapján biztosítási végrehajtást elrendeljen vagy foganatosítson. Nem gátolja továbbá az érintett rendelkezés, hogy a bíróság kérelemre az ipari munkaadóval magánjogi szerződés alapján jogviszonyban álló munkavállaló munkabérkövetelésének behajtása végett, ha a munkavállalót órabér, napszám, vagy hétszám szerint fizetik, a követelés egész összege erejéig, egyébként legfeljebb \ havi kétmillió korona erejéig végrehajtást rendeljen el, vagy foganatosítson; nyugdíjkövetelés tekintetében ily végrehajtásnak legfeljebb havi egymillió korona erejéig van helye. Ha az egyességi eljárás megindítása előtt foganatosítottak az adós vagyonához tartozó dolgokra vagy jogokra zárlatot, vagy szoros zárt, a bíró az érdekeltek meghallgatása után elrendelheti megszüntetésüket, és föloldásuk végett a zárlatot foganatosító bíró-