Rendeletek tára, 1926

Rendeletek - 6. A m. kir. minisztérium 1926. évi 1.410. M. E. számú rendelete, a csődönkivüli kényszeregyességi eljárásról.

H 6. 1.410/1926. M. E. sis. Ságot megkeresheti, ha az adós üzlete vagy gazdasága a zárlat, vagy szoros zár feloldása mellett is előreláthatóan úgy lesz folytatható és ellenőrizhető, hogy a zárlat vagy szoros zár által biztosítani kívánt követelés kielégítésére szükséges fedezet rendelkezésre fog állani. A megszüntetésről a zárlatot elrendelő bíróságot értesíteni kell, a zárlatot foganatosító bíróság pedig köteles az egyességi bíró említett megkeresésének eleget tenni. A zárlat alól ily módon felszabaduló vagyontárgyak után befolyó jövedelmet, vagy az esetleges értékesítésükből befolyó ellenértéket elkülönítve kell a 46. §.2. bekezdésének megfelelően kezelni. A zárlat vagy szoros zár megszüntetése nem érinti a végrehajtás egyébkénti joghatályát. Ha az eljárást befejezik, vagy csőd elrendelése nélkül megszüntetik, a zárlat vagy szoros zár alatt volt vagyontárgyakat vagy ellenértéküket vissza kell bocsátani a zárlatot foganatosító bíróság rendelkezésére. Ily esetben a vagyonfelügyelő a visszabocsátandó vagyontárgyak állagának megóvásáról az eljárás befejezése vagy megszüntetése után is (87. §. utolsó bekezdése) mindaddig gondoskodni köteles, amíg a vagyontárgyaknak a kirendelendő zárgondnok kezelese alá bocsátása végbemegy. Ha a bíró az adós vagyonához tartozó dolgokra vagy jogokra az eljárás megindítása előtt foganatosított zárlat, vagy szoros zár megszüntetését az előbbi bekezdés értelmében el nem rendeli is, megkeresésére a zárlatot foganatosító bíróság az eddigi zárgondnok felmentésével a vagyonfelügyelőt rendeli ki zárgondnokul. Az előbbi bekezdés utolsó mondatának rendelkezése ebben az* esetben megfelelő alkalmazást nyer. Az egyességi eljárás megindításától kezdve az adós ingatlanára, vagy a telekkönyvben bejegyzett egyéb jogára a telekkönyvi rendtartás 88. §-ának b) és c) pontja, úgyszintén 92. §-a alapján a jelzálogjog előjegyzését kérni nem lehet. , Nem lehet továbbá megtartási jogot gyakorolni az adós vagyonához tartozó oly dolgokra és jogokra, amelyek az egyességi eljárás megindítása után kerültek a hitelező birtokába, vagy rendelkezése alá. Az 1. bekezdés első mondatának, továbbá JEL 4. és 5. bekezdésnek rendelkezései nem nyernek alkalmazást adó és más köztartozás javára szerzett külön kielégítési jogokra. Nem nyernek továbbá alkalmazást az idézett rendelkezések — a 20. §. utolsó bekezdésének korlátai között — olyan személyek egy évnél nem régibb időben lejárt tartási követelései erejéig szerzett külön kielégítési jogokra sem, akiknek eltartására az adós jogszabálynál fogva köteles. Az egyességi eljárás nem érinti az olyan dolgok visszakövetelésére irányuló jogokat, amelyek nem az adós tulajdonai, sem — a következő §. eseteinek kivételével — az egyességi eljárás