Rendeletek tára, 1915

Rendeletek - 490. A m. kir. minisztérium 1915. évi 4.070. M. E. számú rendelete, a csődön kívüli kényszer egyességi eljárásról.

4ü0. 4.070/1915. M. E. sz. 1743 feljegyzéseit magával hozni, a vagyonfelügyelő ellenőrzése mellett készített és az ez által is aláirt vagyonkimutatást és végleges mérleget előterjesztem és fizetési nehézségeinek okait előadni. 39. §. A tárgyalás kezdetén a vagyonfelügyelő és az esetleg kirendelt ellenőrző biztos vagy az ellenőrző bizottság e célra felkért tagja ismerteti a benyújtott jelentést. Bármely érdekelt kérelmére a jelentést fel kell olvasni. 40. §. A 39. §-ban körülirt előterjesztések megtétele után az adós köteles esküt tenni (Pp. 310. §. 4. bekezdése) arra, hogy az általa készített vagyonkimutatás és mérleg legjobb tudomása és meggyőződése szerint helyes, vagyonából semmit el nem titkolt, követeléseit és tartozásait a valóságnak megfelelő összegben vette fel, hitelezői közül a vagyonkimutatásból senkit ki nem hagyott, sem olyant, aki nem hitelező, abba fel nem vett (56. §. 4. pontja). A bíró az esküre kötelezettet az eskü letétele alól fontos okból felmentheti. A felmentés megadása felől a vagyonfelügyelőt és a hitelezőket meg kell hallgatni. 41. §. Az eskü kivétele, esetleg az eskütétel alól felmentő határozat kihirdetése után a bíró felhívja a megjelenteket, hogy a bejelentett követelések, az előnyös kielégítésre igényt tartó hitelezők követelései, a hitelezők szavazati joga, az, egyességi ajánlat -elfogadása és az egyesség jóváhagyása tekintetében nyilatkozzanak, és az ügyre vonatkozó esetleges egyéb előterjesztéseiket tegyék meg. Aki valamely bejelentett követelés ellen nyilván alaptalan kifogást tesz, azt a bíró az. ezzel okozott költségben marasztalja. Amennyiben ebből a rendeletből más nem következik, a bírónál a tárgyalás befejezéséig írásban, ügyvédi ellenjegyzés mellett vagy bíróilag vagy közjegyzőileg hitelesített alakban benyújtott, vagy jegyzőkönyvbe mondott nyilatkozatot úgy kell tekinteni mintha a tárgyalás alkalmával szóval terjesztették volna elő. 42. §. Azt a hitelezőt, akinek jogait az egyesség nem csorbítja, szavazati jog nem illeti.