Rendeletek tára, 1915

Rendeletek - 490. A m. kir. minisztérium 1915. évi 4.070. M. E. számú rendelete, a csődön kívüli kényszer egyességi eljárásról.

1744 490. 4.070/1915. M. E. sz. Külön kielégítési joggal bíró hitelezőt szavazati jog csak a követelésnek a külön kielégítési joggal előreláthatólag nem fedezett része erejéig illet. Ha a hitelező követelése váltókötelezett, adóstárs vagy kezes kötelezettségével, vagy külön kielégítésre jogot nem adó más módon van biztosítva, szavazati joga csak a követelésnek a biztosítékkai előreláthatólag nem fedezett része erejéig van. Ha a külön kielégítésre jogosult hitelező a külön kielégítés jogáról, vagy az előbbi bekezdés értelmében biztosított hitelező a biztosítékról lemond, a szavazati jog tekintetében őt a többi hitelezőkkel egyenlőnek kell tekinteni. 43. §. Azt a hitelezőt, aki követelését kellő időben be nem jelen­tette, szavazati jog nem illeti. A szavazásban való részvételre kell bocsátani azt a hitelezőt is, aki a kellő bejelentést elmulasztotta, ha mulasztásának vétlen voltát nyomban valószinűvé teszi. Azok a hitelezők, akik nem a bíróság székhelyén laknak, a szavazás befejezéséig a bíróhoz benyújtott írásbeli beadvány (41. §. 3. bekezdése) útján is szavazhatnak. Az írásbeli szavazatot a szavazás befejezéséig vissza lehet vonni. 44. §. Ha bejelentett követelésen zálogjog áll fenn, a szavazati jog a biztosított követelés értéke erejéig a záloghitelezőt, az esetleges többlet erejéig pedig a bejelentőt illeti meg. 45. §. • Az adós fel- vagy lemenő ágbeli rokonát vagy sógorát, oldal­ágbeli rokonát az unokatestvérig bezárólag, házastársát és jegye­sét, testvérének házastársát és házastársának testvérét szavazati jog csak annyiban illeti, amennyiben az egyességi ajánlat elfoga­dása^ellem szavaz. Ugyanez áll azokra is, akik az illető követelést a nevezettektől élők közötti jogügylettel szerezték, ha a jogutódlás az eljárás megindítását követte, vagy az eljárás megindítását meg­előzőleg egy éven belül történt.

Next

/
Thumbnails
Contents