Rendeletek tára, 1914
Rendeletek - 405. A m. kir. pénzügyminiszter 1914. évi 140.800. számú körrendelete valamennyi m. kir. pénzügyigazgatósághoz, a m. kir. központi díj- és illetékkiszabási hivatalhoz és valamennyi m. kir. adóhivatalhoz, a törvénykezési illetékről szóló 1914. évi LIII. t.-c. életbeléptetéséről és végrehajtásáról.
405. 140.800/1914. P. Ü. M. sz. 3085 csátott biztosítási és fizetési meghagyások után e törvény rendelkezése értelmében bélyegjegyekkel rovandók le. Ez a rendelkezés a jelenleg érvényes szabályokkal szemben annyiban tartalmaz változást, amennyiben ezentúl a felsorolt határozatok mindenike után a törvény szerint járó illetéknek megfelelő bélyegjegyeket fel kell ragasztani (nem csatolni) a kérvény, illetőleg a kereset ' első példányára. Ha a kérelmet szóval terjesztik elő, a határozati illetéknek megfelelő bélyegjegyeket a jegyzőkönyvre, amennyiben jegyzőkönyv fel nem vétetnék, oda, ahol az ezt pótló feljegyzés van, kell a jegyzőkönyv berekesztésekor, illetőleg a kérelem előterjesztésekor felragasztani. A törvény 44. §-áho%. Azokat az eseteket, amelyekben a határozati illeték készpénben rovandó le, a törvény 44. §-a sorolja fel s megállapítja, hogy ez az illeték előzetes kiszabás alapján fizetendő be. E célból kötelezi a bíróságokat a kiszabás foganatosításához szükséges adatok közlésére. Szigorúan ügyelni kell arra, hogy a határozati illeték csak e szakasz első bekezdése alatt megjelölt esetekben fizetendő készpénzben, minden más esetben az illetéket a feleknek bélyegjegyekben kell leróni. A készpénzben fizetendő határozati illetékeket rendszerint csak a jogerős véghatározat után kell fizetni, s ezért a határozatokat a bíróság rendszerint csak a jogerőre emelkedéskor köteles az illeték kiszabása végett megküldeni. Kivételt képeznek e szabály alól a törvényszakasz harmadik bekezdésének 1., 2., 3. pontja alatt felsorolt határozatok, amelyek után a jogerőre emelkedés bevárása nélkül ki kell szabni és be kell fizetni az illetéket, és pedig a közjegyzői okirat alapján végrehajtást rendelő végzések után, amennyiben a végrehajtás összegszerűleg meg nem állapítható követelés megvételére rendeltetett el a törvény 34. §-ábarí meghatározott érték alapul vétele mellett. Ha pedig a végrehajtás tárgya összegszerűleg meg nem állapíttatott, akkor az érték az illeték megállapítása előtt a törvény 67. §-ának második bekezdésében foglalt rendelkezések alkalmazásával kinyomozandó. Az illeték megszabása céljából ezeket az előbbi bekezdésben