Rendeletek tára, 1914

Rendeletek - 405. A m. kir. pénzügyminiszter 1914. évi 140.800. számú körrendelete valamennyi m. kir. pénzügyigazgatósághoz, a m. kir. központi díj- és illetékkiszabási hivatalhoz és valamennyi m. kir. adóhivatalhoz, a törvénykezési illetékről szóló 1914. évi LIII. t.-c. életbeléptetéséről és végrehajtásáról.

3086 405. 140.800/1914. P. Ü. M. sz. említett határozatokat a bíróság tartozik a jogerőre emelkedés előtt, a felek lakhelyének s az esetleg rendelkezésre álló értékadatoknak feltüntetése mellett, az illeték megszabására jogosított hivatallal közölni. E törvényszakasz rendelkezése következtében hatályát veszti az 1894 : XXVI. t.-c. 20. §-ában foglalt az a rendelkezés, amely szerint, ha váltóbírósági sommás végzés ellen kifogások adattak be, az illeték kiszabása vagy behajtása függőben volt tartandó. Jövőben a váltó, kereskedelmi utalvány, kötelezőjegy és csekk alapján folytatott meghagyásos eljárásban kiadott biztosítási és fizetési meghagyások után az illetéket a további körülményekre való tekintet nélkül elő kell írni s szabályszerűen beszedni, sem az illeték előírását, sem annak a behajtását a bíróságnál beadott kifogás nem függeszti fel. Arra nézve, hogy a kifogás alapján keletkezett eljárás során hozott határozat illetékének megállapításánál milyen eljárást kell. követni, a törvény 60. §-a foglal magában megfelelő intézkedést. A törvény 45. §-ához. A törvény 45. §-a csak az utolsó bekezdésében tartalmaz olyan rendelkezést, amely eddigelé nem volt törvényben szabályozva. Az első és második bekezdés alatt eddig is érvényben levő törvényes rendelkezéseknek megfelelően az van kimondva, hogy az egyességi illetéket éppen úgy, mint az ítéleti illetéket 60 K-ig bélyegjegyekben kell leróni. E szerint az egyességi illeték lerovására nézve is az a szabály, mint az ítéleti illetékre nézve, mert általában az ítéleti illeték is 60 K-ig rovandó le bélyegj egyekben. Természetes, hogy az egyesség utáni illeték nem mindig 5.000 K értékig, hanem 10.000, esetleg 20.000 K értékig rovandó le bélyegjegyekben, mert az elsőbíróság előtt létrejött egyesség illetékének mérve az ítéleti illeték egynegyedrészével vagy felével van megállapítva, így a 60 K illeték ezeknél az egyességeknél 20.000 K, illetőleg 10.000 K tárgyértéknek felel meg. Ha azonban az eljárás tárgya nagyobb értéket képvisel s e szerint az egyességi illeték 60 K-nál nagyobb lenne, továbbá ha 60 K-t nem is tesz ki az illeték, ugyanazokban az esetekben, amelyekben az ítéleti illeték készpénzben fizetendő, vagyis ha a ;tárgy értéke vagyonjogi igényt nem képez, vagy meg nem becsül-