Rendeletek tára, 1912

Rendeletek - 77. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter 1912. évi 25.040. számú rendeletével kiadott II. függelék a budapest—budafoki, illetőleg nagytétényi helyi érdekű vasút engedélyokiratához.

77. 25.040/1912. K. M. sz. 477 menyek közt teljesen hordkepesen, kellően szilárdan és akképen alapozandók, hogy az alapnak L

kü1önösen egyenetlen ülepedése, csúszása, illetőleg elmozdulása, alámosása, felázása vagy felfagyása be ne állhasson. Mindezen követelmények szemmeltartásával az alapozások módja és mélysége minden egyes esetben, a terep és a talajviszonyoknak és a még egyébként figyelembe jövő körülményeknek, valamint egyes műtárgyakat és építményeket illetőleg az azokra nézve netalán más helyen külön előirt vagy előírandó feltételeknek megfelelően, az alapgödrök kiemelése és a felmerülő szükséghez képest esetleg a munkák végrehajtása közben fog megállapittatni. E tekintetben azonban határozottan kiköttetik, hogy a nőtt talajba 0'80 méternél kisebb mélységre lenyúló alapozást csak fagyálló kőzeten szabad előállítani, továbbá — még legkedvezőbb viszonyok és legjobb minőségű talaj mellett is — csak azon különleges esetekben, mikor az illető falak minden oldalról kellően széles és a terep színvonalától mérve legalább 0'80 méter magas feltöltéssel teljesen körülfogva, illetőleg védve vannak. Az összes áteresztők és hidak, támasztó- és bélésfalak stb. mindennemű falazatainak előállításához kizárólag csakis portlandcement, homok és viz megfelelő arányú keveréssel készítendő vizállóhabarcsot szabad használni. A vastartószerkezetű és vasbeton műtárgyakra vonalkozó mindazon adatokat, melyek arra a célra szükségesek, hogy a hidtörzskönyvek az érvényben álló, vagy netalán még kiadandó szabályzatoknak és rendeleteknek megfelelőleg elkészíthetők legyenek, tartozik az engedélyes társaság a tényleges kivitellel mindenben megegyezően Összeállítani és a felülvizsgálati műveletekkel együtt, mint ezek kiegészítő mellékleteit, felterjeszteni. Űtszabályozások, útáthelyezések és útátjárók felépítménye az eredeti út felépítményének megfelelően állítandó elő. Oly utaknál pedig, melyek kavicsolva egyáltalában nincsenek, az útátjárók mindkét sinszáltól számítandó 8—8 méter hosszúságban 15 centiméter, azontúl pedig 10 centiméter vastagságban kavicsolandók. Egyes fontosabb útátjárók — az esetről-esetre megáílapitandó mértékben — kőburkolattal látandók el. Az állomási hozzájáró utak, amennyiben a közigazgatási bejárásról vagy esetleges pótbejárásról felvett jegyzőkönyvek és az