Rendeletek tára, 1911

Rendeletek - 79. A m. kir. pénzügyminiszter 1911. évi 11.366. számú körrendelete valamennyi m. kir. pénzügyigazgatósághoz (kivéve a székesfővárosit) és a székesfővárosi m. kir. adófelügyelőhez, az ügynöki jutalékok {üzletszerzési díjak) bevallása, illetőleg kimutatása és megadóztatása tárgyában.

554 79. í 1.366/1911. P. 0. M. sz. 79. A m. kir. pénzügyminiszter 1011. évi 11.366. számú körrendelete valamennyi m, kir. pénzügy igazgatósághoz (kivéve a székesfővárosit) és a székesfővárosi m. kir. adófelügyelőhez, az ügynöki jutalékok {üzletszerzési díjak) bevallása, illetőleg kimutatása és megadóztatása tárgyában. Az ügynöki jutalékok (üzletszerzési díjak) bevallása, illetve kimutatása és megadóztatása tárgyában intézkedő 1909. évi í 26.626. számú körrendelet (1909. évi »Magyarországi Rendeletek Tára« 2.595. lap, 1910. évi y Pénzügyi Közlöny« 2. sz.) kiegészítéséül a felmerült kételyek eloszlatása végett a következőket jelentem ki : L Az ügynöki jutalékok kimutatását szabályozó idézett körrendelet az 1875 : XXIX. törvénycikk 16. §-ának rendelkezésén alapszik, törvényes volta tehát kétségen felül áll. Az a körülmény, hogy az idézett törvény 16. §. második bekezdésének az ügynöki díjak megadóztatási eljárására vonatkozó határozott rendelkezése oly nyilvános számadásra kötelezett vállalatokkal szemben, melyek nem biztosítóintézetek, mulasztás folytán sok helyütt eddig alkalmazva nem lett, annak érvényét és alkalmazhatóságát nem érinti. De továbbá teljesen megfelel a hivatkozott körrendelet az 1909. VIII. t.-cikk vonatkozó rendelkezéseinek is, amennyiben e törvény 27. §-ának c) pontja, illetőleg annak 28. §-a szerint az üzleti költségek között szereplő ügynöki díjakat szintén egyénenkint köteles a vállalat kimutatni. 2. A vállalatok adatszolgáltatási kötelezettségére vonatkozólag kijelentem, hogy a bejelentés kötelezettsége általában véve az ügynökökre, azaz azokra vonatkozik, akik fcmszonhajtó célból akár fő-, akár mellékfoglalkozásként ügyletek (üzletek) közvetítésével üzletszerűen foglalkoznak. Aki tehát ügynöki közvetítés nélkül pl. önmagát biztosítja, vagy gazdasági gépet vásárol, az adózás szempontjából ügynöknek nem tekinthető s a javára irt esetleges »ügynöki jutalék« adóalapul nem vehető. Ezekre vonatkozólag tehát a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok bejelentési kötelezettsége sem terjed ki. 3. Mint minden haszonhajtó foglalkozásnál, úgy az ügynökségnél is, nem a teljes (brutto) ügynöki jutalék (üzletszerzési díj),