Rendeletek tára, 1906

Rendeletek - 167. A m. kir. belügyminister 1906. évi 80.000. számú rendeletével kiadott utasitás az állami anyakönyvek vezetéséről.

167. 80.000/1906. B, M. sz. 1841 A bejegyzés felolvasása, megmagyarázása és aláírása. 63. §. A felek közreműködésével teljesített bejegyzést aa anyakönyvvezető felolvasni, s ha a megjelentek ma­gyarul nem értenek, vagy irni és olvasni nem tudó némák, avagy siketnémák, azoknak az általuk értett nyelven megmagyarázni, illetőleg tolmács (jelbeszédben jártas egyén) által megmagyaráztatni köteles. Ennek megtörténtével a megjelentek (bejelentő, a gyermeket elismerő természetes atya, házasuló felek, házassági tanuk, tolmács) a bejegyzést aláírják. Az aláírók figyel­meztetendők, hogy nevüket olvashatólag irják ki. Ha a bejegyzés tartalmára vonatkozólag észrevétel tétetett, az az aláírás előtt megjegyzésképen az anya­könyvbe röviden bevezetendő. (I. 4. sz. példa.) Férjes, özvegy vagya férje nevének viselésére jo­gosított elvált nő úgy férje, valamint saját családi ne­vén írja alá a bejegyzést. Ha azonban az illető csak a saját, vagy csak a férje családi nevét irta alá, az ekkép való aláírás sem kifogásolható. Ha a megjelentek valamelyike irni nem tud, akkor aláírás helyett kézjegyet tesz. Ez esetben, valamint akkor is, ha a fél irni tud ugyan, de bármi okból (pl. béna stb.) sem irni, sem kézjegyét oda tenni nem képes, nóviró is alkalmazandó. Nóviró lehet az anyakönyv­vezető is. A néviró úgy ir alá, hogy a kézjegy után az előnyomat felhasználásával beírja a kézjegyet tett, vagy az erre is képtelen egyén családi és utónevét, azután pedig az előnyomat folytatásakép beirja, hogy a bejelentő (férj, feleség, tanú) »helyett X. Y. néviró«. Ha az anyakönyvvezető a néviró, aláírásának ismét­lésére szükség nincs s a most jelzett toldás elmarad. Ez esetben az anyakönyvvezető a saját aláírására vo-

Next

/
Thumbnails
Contents