Rendeletek tára, 1906

Rendeletek - 167. A m. kir. belügyminister 1906. évi 80.000. számú rendeletével kiadott utasitás az állami anyakönyvek vezetéséről.

167. 80.000/1906. B, M. sz. 1841 A bejegyzés felolvasása, megmagyarázása és aláírása. 63. §. A felek közreműködésével teljesített bejegyzést aa anyakönyvvezető felolvasni, s ha a megjelentek magyarul nem értenek, vagy irni és olvasni nem tudó némák, avagy siketnémák, azoknak az általuk értett nyelven megmagyarázni, illetőleg tolmács (jelbeszédben jártas egyén) által megmagyaráztatni köteles. Ennek megtörténtével a megjelentek (bejelentő, a gyermeket elismerő természetes atya, házasuló felek, házassági tanuk, tolmács) a bejegyzést aláírják. Az aláírók figyelmeztetendők, hogy nevüket olvashatólag irják ki. Ha a bejegyzés tartalmára vonatkozólag észrevétel tétetett, az az aláírás előtt megjegyzésképen az anyakönyvbe röviden bevezetendő. (I. 4. sz. példa.) Férjes, özvegy vagya férje nevének viselésére jogosított elvált nő úgy férje, valamint saját családi nevén írja alá a bejegyzést. Ha azonban az illető csak a saját, vagy csak a férje családi nevét irta alá, az ekkép való aláírás sem kifogásolható. Ha a megjelentek valamelyike irni nem tud, akkor aláírás helyett kézjegyet tesz. Ez esetben, valamint akkor is, ha a fél irni tud ugyan, de bármi okból (pl. béna stb.) sem irni, sem kézjegyét oda tenni nem képes, nóviró is alkalmazandó. Nóviró lehet az anyakönyvvezető is. A néviró úgy ir alá, hogy a kézjegy után az előnyomat felhasználásával beírja a kézjegyet tett, vagy az erre is képtelen egyén családi és utónevét, azután pedig az előnyomat folytatásakép beirja, hogy a bejelentő (férj, feleség, tanú) »helyett X. Y. néviró«. Ha az anyakönyvvezető a néviró, aláírásának ismétlésére szükség nincs s a most jelzett toldás elmarad. Ez esetben az anyakönyvvezető a saját aláírására vo-