Rendeletek tára, 1906

Rendeletek - 167. A m. kir. belügyminister 1906. évi 80.000. számú rendeletével kiadott utasitás az állami anyakönyvek vezetéséről.

1842 167. 80.000/1906. B. M. sz. natkozó előnyomat íolytatásakép, illetőleg utólagos bejegyzéseknél a saját aláirása és anyakönyvvezetői (helyettesi) minőségének feltüntetése után beirja, hogy : »és néviró«. A tolmács az aláirást, ezen minőségének rövid megjelölése mellett, a születési és halotti anyakönyvben a bejelentő ós az anyakönyvvezető névaláírása alatt vagy fölött, a házassági anyakönyvben a névaláirások között erre alkalmasnak mutatkozó helyen teszi meg. (II. 3> számú példa.) Ha az aláírás megtagadtatik, ezen körülmény aláírás előtti megjegyzés alakjában feljegyzendő. (I. 4. sz. példa.) Azt, hogy a bejegyzés felolvastatott, megmagyaráztak» tt és aláíratott, vagy hogy a megjelentek valamelyike kézjegyet tett, nem keli bejegyezni. Az anyakönyvvezető minden bejegyzést aláírásával ellátni s anyakönyvvezetői (helyettesi) minőségót is feltüntetni köteles. (Helyettesítéssel megbízott anyakönyvvezetőre vonatkozólag 1. a 19. és 20. §-t is.) Az aláirást előbb a megjelentek teljesitik, azután az anyakönyvvezető. Ha a születési anyakönyvben tett alapbejegyzéseknél a bejelentő fél aláirása nem tisztán olvasható, az anyakönyvvezető a nyomtatott »bejelentő« szó után a bejelentő nevét olvashatólag kiirni köteles, az »azaz« szó előrebocsátásával. (Pl. azaz Varga Teréz.) Városokban, úgyszintén azon nagyközségekben, amelyekben azt a közvetlen felügyelő hatóság a személyazonosság könnyű és biztos megállapithatása szempontjából indokoltnak találja és elrendeli, az anyakönyvvezető a születési anyakönyvbe tett alapbejegyzéseknél a bejelentő lakását, a bejelentő aláirása alá, a nyomtatott »bejelentő« szó elé vagy után, az utca, házszám és — ott a hol