Rendeletektára, 1895

Rendeletek - 381. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. ministernek 1895. évi 65.719. szám alatt a budapesti és kolozsvári egyetem tanácsához intézett rendelete, a nőknek a bölcsészeti, orvosi és gyógyszerészi pályára léphetése tárgyában.

1682 MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1896. tartozó nök szaporodása folytán mindinkább tért foglalt az a jogos felfogás is, hogy a kiválóbb tehetségű nőket a műveltségnek és tudásnak mégis bizonyos alacsonyabb fokán álló életpályák kielégiteni alig képesek. Ebből magyarázható, hogy a nök nem szűntek meg arra törekedni, miszerint az állam a szorosabb értelemben vett tudományos pályákat is megnyissa részükre. És ki ne érezné, hogy a női nemnek elvi szigorral való elzárása a tudományos kenyérkereseti pályák egy részétől egyike azoknak a nagy társadalmi igazságtalanságoknak és méltánytalanságoknak, melyek a polgáriasultságnak dicsőségét soha sem fogják képezni. Nem tagadható ugyan, hogy a természet a nőt általában a családi életre utalja, s mig a férfinak az életfentartásért vívott küzdelemben van a helye, addig a nő életfeladatát a benső családi élet kötelezettségeinek hű. teljesítésében is kimerítheti. A kiváló tehetségű és a tudományos pályákra hajlammal biró nőknek a tudományos pályákra való bocsátása azonban — véleményem szerint — épen nem akadályozza a nő hivatásának betöltését, a női erények, és ezzel kapcsolatban a közerkölcsiség megóvását. A nők túlnyomó nagy része továbbra is kizárólag a családi élet kötelességeinek teljesítése körében tölti be feladatát. Egyébiránt az, hogy a kiválóbb tehetségű nők képesítést szerezhetnek és szereznek a tudományos pályákra, még ezeknek sem zárja ki a családi élet iránt tartozó köte-, lességeik buzgó teljesítését. A tudás, a műveltség csak fokozza a belátást, a tapintatot, a családi élet igényeinek okos mérlegelését, a gyermekek nevelésének színvonala pedig lényegesen emelkedik. Sőt meg vagyok győződve, hogy az arra hivatással biró nőknek a tudományos pályán való működése azon — társadalmi és erkölcsi te-