Rendeletektára, 1894

Olalszámok - 1894-II-564

564 MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1894. utján az a teljes illeték fizetendő, a mely a peres kérdést az egyezség értelmében eldöntő Ítélettől járna. Igen fontos a törvény 25. §-ának második bekezdésében foglalt az az új rendelkezés, mely szerint az illetéki díjjegyzék 83. tételéhez tartozó jegyzet eddigi határozmányaitól eltérőleg abban az esetben, ha ugyanazon követelés iránt többek ellen inditott per, a pertársak egyikével vagy másikával szemben Ítélettel, a többivel szemben pedig birói egyezséggel intéztetik el: az Ítélettől és a peregyezségtől járó bélyegilleték együttvéve nem rúghat többre, mint a mennyi a kereset értelmében hozott Ítélettől járna. Ehhez képest oly esetekben, a midőn az illeték a kereset tárgyához képest 25 frtot nem halad meg, s igy a 28. §. szerint bélyegjegyekben rovandó le, felperes, kit a törvény 10. és 28. §-ai értelmében úgy az Ítéleti, mint az egyezségi bélyegilleték lerovásának kötelezettsége terhel, az ítéleti és egyezségi bélyegeket külön-külön tartozik ugyan leróvni, de ha a kettő együttvéve többet tenne ki, mint az a bélyegilleték, a mely az egész kereseti összeghez képest az Ítélet után járna, akkor csakis az utóbbi bélyegilleték összegének erejéig teljesítendő a bélyeglerovás és pedig a követelés egyik részére nézve hozott Ítélettől a szabályszerű teljes mértékben, a követelés másik részére nézve megkötött egyezségtől pedig csakis abban a különbözeti összegben, mely a részitélettől járó bélyegilleték és a kereseti öszszeghez képest járandott bélyegilleték között mutatkozik. Ebből Önként következik, hogy abban az esetben, ha az illeték közvetlenül, vagyis kiszabás utján fizetendő, az az illetéktöbblet, mely az idézett törvény rendelkezése szerint követelésbe nem vehető, mindig csakis az egyezségtől járó illetékből hozandó törlésbe. Másrészt ily közvetlen lerovás esetében úgy az ítélettől, mint az egyezségtől