Rendeletektára, 1894

Olalszámok - 1894-II-565

MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1894. 565 kiszabott illetéknek a felekkel szemben való érvényesítésénél az illetékszabályok érvényben hagyott kapcsolatos határozmányai alkalmazandók, minthogy az új törvény 10. és 28. §-ai által csakis a bélyegjegyekben teljesítendő illetéklerovási kötelezettség tekintetében változtattak meg az eddigi határozmányok. A törvény 26. §-a voltaképen csakis a kincstár érdekének teljesebb biztosítása tekintetéből az iránt intézkedik, hogy ha a birói egyezségbe a perbeli kérdés elintézésén felül netán olyan új jogügylet foglaltatnék bele, a mely a per tárgyát egyáltalán nem képezte, abban az esetben a 25. §-ban megállapított egyezségi bélyegilletéken kivül a jogügylet természetéhez képest szabályszerűen járó illeték külön fizetendő. Ez által ki van mondva az, hogy az egyezségi bélyegilletékkel elvileg csakis az az illetékkötelezettség van fedezve, melynek alapját épen a peressé vált kérdés megoldása képezi, mig az ezen kereten kivül az egyezségbe netán belevont külön új jogügylet önérthetőleg külön illetékkötelezettség alá esik. A teljesítési határidőnek, a teljesítés helyének vagy a kamatláb változtatása iránti megállapodás azonban ily külön illeték alá eső jogügyletnek nem tekintendő. A törvénybe a kincstár érdekének megóvása végett belefoglalt ezzel a korlátozással szemben a törvény 27. §-a viszont azt a kedvezményt állapítja meg, hogy abban az esetben, ha a peres felek a bírói egyezségbe foglalt jogügyletről bíróságon kivül felvett olyan okiratot mutatnak fel, mely szabályszerűen bélyegezve van, vagy mely az illeték kiszabása végett szabályszerűen bejelentetett, az 50 krnyi állandó okirati bélyegilletéken kivül csupán a már lerótt és a 25, §. szerint járó egyezségi bélyegilleték közötti különbözet pótlandó. Figyelni kell azonban arra, hogy ily betudás csak' annyiban fog-