Rendeletektára, 1894

Olalszámok - 1894-II-563

MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1894. 563 XII. A törvény 25—29. §-ainak rendelkezései következtében az illetéki díjjegyzék 83. tételének a perbeli egyezségekre vonatkozó része, annak a tőzsde- és gabonacsarnok választott biróságai előtt kötött egyezségekre vonatkozó második bekezdését kivéve, hatályát veszti. Az új törvény most idézett §-ait tekintve, a bírói egyezségek, melyek a felek közt peressé vált kérdést Ítélet hozatala nélkül megoldják, illetékkötelezettség szem pontjából három fő osztályba sorozhatok. Az elsőbe tartoznak az 1893 : XVIII. t.-ez. 21. §-hoz képest még a per tulajdonképeni megindítása előtt kötött peregyezségek. Ezektől annak az illetéknek Yá-edrésze jár, mely az egyezség tárgyára nézve hozott Ítélettől járna. A második osztályba sorozhatok azok az egyezségek, a melyek a per megindítása után, de még az Ítélet hozatala előtt, illetőleg hozatala nélkül köttetnek. Ezektől az egyezségektől úgy a sommás, mint a rendes eljárásban nem az eddigi fokozatos, hanem annak az illetéknek a fele része jár, a mely az egyezség tárgya felett hozott ítélettől járna. A harmadik osztályba tartoznak azok az egyezségek, a melyek a sommás perben az elsőfokú bírósági Ítélet meghozatala után, a felebbviteli bíróság előtt köttetnek. Ezek az egyezségek a jegyzőkönyvi bélyegilletéken kivül csupán 50 kraj ez áros okirati bélyegilleték alá esnek abban az esetben, ha a meghozott alsóbbfokú bírósági ítélettől a 15. §. rendelkezéséhez képest már az állandó ítéleti bélyegilleték lerovásának volt helye; ha azonban a meghozott alsóbbfokú bírósági ítélet százalékos vagy egyáltalán kiszabás alapján közvetlenül fizetendő illeték alá esik: a felsőbb bíróság előtt kötött egyezségtől kiszabás 37*