Rendeletektára, 1894
Olalszámok - 1894-I-111
MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1894. 111 telénél pedig a m. kir. államvasutaknál érvényben álló feltétfüzetek határozmányaihoz alkalmazkodni kötelesek. II. Alépi t meny. A pálya alépítménye egy vágányra készítendő. A legnagyobb emelkedés a budapest-esztergomi irányban TokodDorog közt 6-o°/oo-nál, Dorog-Budapest közt 12-5°/o-nál, az esztergom-budapesti irányban pedig 10°/o-nál nagyobb nem lehet. A kanyarulatoknak a nyilt pályán 250 méternél kisebb félátmérővel nem szabad birniok. A pálya szabványos koronaszélessége az alépítmény felszínében, vagyis a kavicság) alsó felületének magasságában mérve, a Budapesttől Dorogig terjdő és elsőrangú felépitménynyel létesitendő vonalon 4e m., a Dorogtól Tokodig, illetve Kenyérmezőig terjedő vonalrészen pedig 4"o m. koronaszélességgel létesítendő. Görbületeknél a töltés külső oldala a túlemelésnek és a vágány kibővítésének megfelelően kiszélesbitendő. A töltések í l /2 lábas lejtőkkel létesítendők, a bevágások lejtői pedig az anyag nemének és minőségének megfelelően állitandók elő. A Duna árterében fekvő töltések az árvizfolyásnak kitett oldalon a legnagyobb árvizvonal felett lo m. magasságig 1 : 2 lábas lejtőkkel létesítendők. A vízszintesben, vagy csekély esésben fekvő bevágások oldalárkai megfelelő fenékeséssel bírjanak. Az anyagárkok külső lejtői egy lábasnál meredekebbek nem lehetnek, a töltés felőli lejtők ellenben ugyanoly rézsűvel készítendők, mint maguk a töltések. Az anyagárkok továbbá oly módon létesítendők, hogy azokból a víz lehetőleg lefolyást találjon, a nélkül azonban, hogy káros vizfolyások keletkezhessenek.
